NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

legáltalánosabb csoportosítási ismérv a nyilvántartások tárgyuk szerinti elkülönítése, mely szerint személyek, dolgok és szellemi javak nyilvántartásait különböztetjük meg. A személyek nyilvántartásai felölelik a természetes és jogi személyek körét. E nyilvántartások elsődleges célja, hogy a polgárok és szervezeteik jogainak gyakorlását, kötelezettségeik teljesítését segítsék elő mind a közigazgatásban, mind a versenyszférában vagy a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban. Ilyen nyilvántartások például az anyakönyvek, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az adóalanyok nyilvántartása stb. Az állam működtetése, illetve az állampolgárok jogbiztonsága szempontjából releváns dologi (tárgyi) nyilvántartások, mint például az ingatlan-nyilvántartás, a közműhálózati, a távközlési-hálózati, a járműnyilvántartás, amelyeknek működtetése elsődlegesen településfejlesztési és -fenntartási, hatósági ügyintézési, költségvetés-tervezési érdekből elengedhetetlenül szükséges. A szellemi tulajdon védelme érdekében, a magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének előmozdítása érdekében fontos egyéni és társadalmi érdekek fűződnek a szellemi javak (találmányok, szabadalmak, szerzői jogok) nyilvántartásá-hoz. A nyilvántartások felhasználása szempontjából nem lényegtelen, hogy hatósági vagy nem hatósági nyilvántartásról van-e szó. A hatósági nyilvántartás közhitelű, az ebbe történő bejegyzés hatósági határozatnak minősül (pl. az anyakönyvi bejegyzés). Ez azért lényeges, mert az ilyen fajta nyilvántartás hitelességéért az állam kezességet vállal, és esetleges statisztikai célú felhasználás szempontjából a hitelesség fontos szempont lehet. Ezen belül az ún. konstitutív nyilvántartásoknak olyan erős joghatásuk van, hogy maga a bejegyzés ténye jogot keletkeztet. (Pl. a társadalmi szervezet csak akkor tekinthető jogi szempontból létezőnek, ha azt az adott nyilvántartásba bejegyezték.) Az ún. deklaratív nyilvántartások is közhitelűek, azonban a nyilvántartásba vétel nem keletkeztet valamilyen jogot (ilyen például az útlevél-nyilvántartás). A nem hatósági nyilvántartások között is vannak deklaratív jellegűek, melynek célja elsősorban a tájékozódás, a tájékoztatás elősegítése, jogi hatást nem idéznek elő. Vezetésüket részben jogszabályok írják elő (pl. a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat által vezetett cégnyilvántartás), részben saját kezdeményezés útján jönnek létre (pl. különféle számító169