NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

dr. Lakatos Miklós A LAKOSSÁGI NYILVÁNTARTÁSOK (REGISZTEREK) SZEREPE A NÉPSZÁMLÁLÁSI FELVÉTELEKBEN 1. A nyilvántartások (regiszterek) és a népszámlálások (mintavételes lakossági felvételek) eltérő „filozófiája", céljai és módszerei A nép- és lakásszámlálások (továbbiakban: általában népszámlálások) és a közigazgatási nyilvántartások története számos kapcsolódási pontot mutat. Az ókorban például a népszámlálási összeírások és a közigazgatási nyilvántartások nem váltak szét élesen - az adózási és katonai jellegű összeírások nyilvántartási célokat is szolgáltak -, ezért főleg az újkorban, a gazdasági fejlődés bizonyos fokán lehet beszélni külön a nyilvántartások történetéről, amikor kezdik megkülönböztetni a statisztikai, illetve igazgatási célú összeírásokat. A közigazgatási nyilvántartások sokáig lényegében népesség-nyilvántartásokat jelentettek, és főleg az egyházi anyakönyvezésen alapultak. A népszámlálások a XIX. sz. második felét követően egyre több fajta információt gyűjtöttek össze, és főleg a XX. században a fejlett országok statisztikai rendszereinek meghatározó elemévé váltak. A társadalmi-gazdasági élet sokrétűsége tovább növelte a statisztikai adatok iránti igénjá, így különböző - főleg mintavételen alapuló - rendszeres statisztikai összeírások egész hálózata alakult ki ezen igények kielégítésére a fejlett országokban. Mielőtt rátérnénk a népszámlálások, illetve a közigazgatási célú nyilvántartások problematikájának részletes ismertetésére, érdemes összefoglalni, hogy a társadalmi-gazdasági adatok iránti megnövekedett igényeket milyen típusú statisztikai jellegű összeírásokkal lehet kielégíteni. a) Jelentősebb felhasználói igények társadalmi-demográfiai-gazdasági adatok gyűjtésére Történetileg a legrégebbről származó felhasználói igény (ld. l.sz. adatigény) olyan lakossági felvétel iránt mutatkozott, amely a lakosság egészét érinti, és a legfontosabb társadalmigazdasági jellegű adatokat gyűjti össze. (Magyarországon 1869-ben volt az első modem értelemben vett népszámlálás, és azóta - zömmel tízéves időközönként - tizenhárom ilyen teljes körű lakossági felvétel történt. Vannak olyan országok, ahol nem tíz, hanem ötévenként tartanak népszámlálásokat.) 164