NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)
Dr. Lakatos Miklós: A mezőgazdasági kérdések jelentősége az 1949-et követő lakossági felvételekben
2) Reprezentatív statisztikai felvétel keretében 1991 októberében az áprilisi teljes körű összeíráskor számba vett kistermelői gazdaságok mintegy 6 százalékának megfigyelésével felmérték a kistermelők szántóföldi növénytermesztésének, zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztésének, gyümölcsfaállományának, a termés értékesítésének, a fontosabb mezőgazdasági épületeknek, valamint a gazdálkodással összefüggő költségeknek jellemző adatát. 3) Az ELAR keretében 1992 januárjában 12 ezer háztartásra kiterjedően mezőgazdasági felvétel is történt, amely kiegészítette az előbbi két mezőgazdasági összeírást, mivel a városok belterületét is felölelte és információkat szolgáltatott a gazdaságméret alatti kistermelésről is. Az 1991. évi ÁMÖ módszertanából látszik, hogy e felvétel - népszámlálásszerűen kombinálta a teljes körű összeírásokat a reprezentatív módszerek alkalmazásával, és mintegy felvételsorozatként funkcionált. A korábbi ÁMÖ-kre hasonlóképpen épültek rá reprezentatív felvételek, például 1972 és 198l-es ÁMÖ-k alkalmából mindkét esetben a teljes körű ÁMÖből vett minta alapján a következő évben megfigyelték a mezőgazdasági kistermelésre fordított idő mennyiségét, azaz ún. időmérleg-felvételt hajtottak végre. Mint már jeleztük, e teljes körű ÁMÖ- felvételek között esetenként kisebb mintán - az ÁMÖ-höz hasonló tematikával - mezőgazdasági összeírásokat hajtottak végre, legutóbb 1994-ben. Ezt az összeírást úun. „mezőgazdasági gazdaságszerkezet-összeírás"-nak nevezték. A felvétel az ország valamennyi községére kiterjedt, ezenkívül a városok azon övezeteire is, ahol a haszonállattartás engedélyezett. (A városok belterületén lakó földtulajdonosok az öszszeírásból kimaradtak.) A felkeresett háztartásokból azokat írták össze, amelyek legalább 400 m 2 területet műveltek, és/vagy bármelyik állatfajból - a tulajdonosi hovatartozástól függetlenül - legalább 1 darabot tartottak (istállóztak). A fentiek alapján megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben a Magyarországon oly fontos mezőgazdasági kistermelés helyzetének alaposabb megismeréséhez az ÁMÖ típusú felvételek jelentős mértékben hozzájárultak. Látni kell azonban, hogy ezek az összeírások elsősorban „gazdaságcentrikus" jellegűek voltak, inkább vizsgálták a mezőgazdasági kistermelés helyét és szerepét a gazdasági folyamatok alakulásában, viszont - e felvételek céljánál és tematikájánál fogva - kevésbé figyelték a mezőgazdasági kistermelésben résztvevők társa159