NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A mezőgazdasági kérdések jelentősége az 1949-et követő lakossági felvételekben

évi és az 1996. évi mikrocenzus és az 1994. évi próbaszámlálás néhány a témánk szempontjából fontosabb elemét ismertetjük. Az 1984. évi mikrocenzus tematikája rendkívül szerteágazó volt, a népszámlálás alaptémáin kívül sok más egyéb kérdéskört is tartalmazott. Behatóan foglalkozott például az aktív keresők foglalkozási mobilitásával, utazási szokásaival, a nyugdíjasok és a szülőképes nők helyzetével. E széleskörű tematikában viszont nem kapott kiemelt figyelmet a mezőgazdasággal kapcsolatos problémakör. A mezőgazdasági munkavégzést - akárcsak az 1980. évi népszámlálásnál - csak az egyéb eltartottaktól kérdezték. (Az 1984. évi mikrocenzus október 1jei eszmei időpontnak megfelelően hajtották végre, ezért a munkanapok száma csak háromnegyed évre vonatkozott.) Egyéb eltartottak mezőgazdasági mezőgazdasági munka • • nap segítő családtagként vagy idénydolgozó- nem mezőgazdasági munka • • nap ként teljesített munkanapjai 1984-ben Összesen • • nap Külön kérdőív készült a nyugdíjasok és a nyugdíjas korúak adatainak felvételére. Ebben egy konkrét kérdést találunk a mezőgazdasági tevékenységre vonatkozóan: Háztáji kisegítő gazdaságban teljesített munkanapjai 1984-ben: •••munkanap. Az 1984. évi mikrocenzus a segítő családtagok lehatárolását az 1980. évi népszámlálásnál alkalmazott módszer szerint oldotta meg. Az eredmények feldolgozásánál ebben az esetben is bőséges információ jelent meg a mezőgazdaságban dolgozó, illetve mezőgazdasági foglalkozású aktív keresőkről, azonban az e körön kívüli mezőgazdasági tevékenységről kevés adat állt rendelkezésre. Talán a nyugdíjasokra, nyugdíjas korúakra vonatkozó speciális felvétel miatt, a nyugdíj melletti foglalkoztatás kapcsán, az 1980. évi népszámláláshoz képest több információ állt rendelkezésre a nyugdíj mellett folytatott mezőgazdasági tevékenységről. A rendszerváltozás után a mezőgazdaság kérdésköre azért is a figyelem középpontjába került, mert a kárpótlás jogi szabályozása révén alapvetően megváltoztak a mezőgazdasági földterületek tulajdonviszonyai. Az 1990-et követő népszámlálás tervezése során, már az 1994. évi próbaszámlálás tematikájának összeállításakor is felmerült ez a szempont. A KSH az 1996 áprilisában megtartott mikrocenzus előkészítéseként (voltaképpen a következő népszámlálásra is tekintettel) 1994. szeptember 1-jei eszmei időponttal mintegy 25 000 lakásra 155