NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban

6. A népességre vonatkozó kérdések a mezőgazdasági cenzusokban A mezőgazdasági termelés hagyományos, évente végrehajtott ágazati megfigyelései a folyó statisztika keretében bonyolódnak. Az átfogó, a gazdaságok üzemi viszonyait felölelő mezőgazdasági cenzusokra ritkább időközökben került sor. 1895, 1935, 1972, 1981, 1991, 1994 jelzik a teljes körű cenzusok évét és többé-kevésbé ezek közé tartozik az 1949-es népszámlálás, valamint a nem teljes körű 1976-os, 1986-os cenzus. Egyes területeken teljes körű összeírások elégítették ki az igényeket, ilyenek voltak az állatszámláiások, a gyümölcsfa- és a szőlőösszeírások. A mezőgazdasági üzemek, termelőegységek összeírása nem szorítkozott kizárólag a termelés és az eszközök számbavételére, kitért a gazda és a foglalkoztatott munkaerő személyi kérdéseire is. Az 1895-ös első mezőgazdasági cenzus alkalmával az ilyen jellegű kérdés még csak kevés volt, de a munkaerőlétszámot a kérdőív igyekezett minél pontosabban megközelíteni (4. sz. melléklet). Kissé túlzottnak tekinthető, de a kort jellemzi, hogy az 1911. évi állatszámlálásnál a gazdaságnagyság mellett a gazda anyanyelvére, foglalkozására, hitfelekezetére és állampolgárságára is rákérdeztek. Az 1935-ös mezőgazdasági cenzus csak kevés személyi adatot tartalmazott. Az 1949-es népszámlálás adataiból a népességre és a mezőgazdasági termelésre vonatkozó adatok összekötésére alkalom kínálkozott. 1972-ben már minden korábbinál több kérdés irányult a család és a munkaerő fontosabb paramétereire, ami tekintve, hogy a mezőgazdasági termelés kétharmadát a nagyüzemek adták, talán túlzottnak volt tekinthető (5. sz. melléklet). Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdasági kistermelés fogalma, a tevékenység kiszélesedése és politikai elfogadása erre az időre esik, nem volt közömbös, hogy az ebben a folyamatban a „második gazdaság"-ban résztvevőkről bővebb ismeretek álljanak rendelkezésre. Ilyen felismerés volt pl. hogy a kistermelésben lényegesen több nem mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatott tevékenykedik, mint az ágazatban főfoglalkozású dolgozó. 1991-ben (6. sz. melléklet) az 1972. évihez hasonló kérdőívszerkezet a gazdaságban munkát végzők számát is megkérdezte. (Visszatért a korábban már mellőzött segítő családtagokra is.). 134