NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban

5. Az 1949. évi cenzus tapasztalatai A második világháborút követő években a legnagyobb energiát az ország gazdaságának helyreállítása kötötte le. A károk felmérését, a termelés újraindítását olyan helyzetben kellett megoldani, amikor az ország csak igen kevés információval rendelkezett a lakosság számáról és a termelés helyzetéről. Nem volt ismert a háborús emberveszteség. Az elhunytak nagy száma és a különféle irányú migráció befolyásolta a lakosság létszámát, de ezek egyenlege nem volt ismert. A másik oldalon az akkor legfontosabb nemzetgazdasági ág a mezőgazdaság használható termelőeszközeit sem ismerték pontosan, de a földreform utáni birtokstruktúra sem volt ismert. A helyreállítást a szovjet megszállás és a háborús jóvátétel fizetésének nehézségei között, a tények ismerete nélkül kellett elkezdeni. A tervgazdaság kialakítása és az adott körülmények között egyformán égető volt mind a népszámlálás, mind a mezőgazdasági cenzus. A két cenzus magas költségei miatt végül azt a megoldást választották, hogy az előirányzott 1950-es cenzus helyett már 1949-ben végrehajtották a népszámlálást, kibővítve a mezőgazdaságra vonatkozó fontosabb kérdésekkel. Az összeírás az év első napján kezdődött. A mezőgazdasági eredményekről a népszámlálás soron kívül kiadott második kötete számolt be, amely 1949. decemberében jelent meg. A részletező táblákat kiegészítő tanulmány (összeállította Jánky Gyula és Kepecs József) alapos elemzését adta azoknak a problémáknak, amelyek az összeírás tanulságaként levonhatók voltak. Objektív véleményt adott a tanulmány a számbavételt akadályozó tényezőkről is, és megkísérelte felbecsülni az összeíráskor elkerülhetetlen adatbevallási hibák mértékét. A népszámlálás egyéni számlálólapja a fontosabb személyi adatok mellett számos mezőgazdasági kérdésre is kitért. Ezek természetesen elsősorban a falusi lakosságot érintették, számukra azonban ez az információkérés eléggé megterhelő és valószínűleg az összeírás céljait illetően gyanút keltő lehetett. Ne feledjük, hogy elindult ekkor már az „osztályharc" és a kulákok, azaz a módosabb parasztok visszaszorítására tett intézkedések is megkezdődtek. A kétoldalas személyi lap utolsó része tartalmazta a mezőgazdasági kérdéseket (3. sz. melléklet). 131