NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban

évektől átfogó néven mezőgazdasági kistermelésnek nevezték, később a termelés specializációja és a nagyüzemek támogatása nyomán jelentőségük egyre inkább nőtt, míg elérte a mezőgazdaság bruttó termelésének egyharmadát. 1990 után az egyénileg gazdálkodók száma és gazdaságmérete megnőtt. A hagyományos kisparaszti gazdálkodást folytató családok milliós nagyságrendje mellett nem kevés család több százhektáros méretű földet művel, sokszor vállalkozói jelleggel. A kistermeléssel megvalósult új gazdálkodási forma felmérésére a kiegészítő jellegű mezőgazdasági munkaidő mennyiségéről a mezőgazdasági cenzusokra épített mintavételes megfigyelések (munkaidőmérlegek) adtak információt, amire 1973-ban és 1982-ben került sor. Hasonló információt nyújtottak a társadalomstatisztika keretében végrehajtott időmérlegek is, amelyek a mezőgazdaságban végzett munkára is kiterjedtek. E kitérő, a 20. század fontosabb agrárfolyamainak áttekintése után térjünk vissza a mezőgazdasági munkaerő népszámlálási megfigyelésének problematikájához. A múlt század három népszámlálása a mezőgazdasági népességet a munka jellege szerint csoportosította (1. sz. melléklet). Ez az osztályozási rendszer a mezőgazdasági lakosságot csak kevéssé bontotta meg, a legnagyobb tömeg a birtokosok, szolgák, földművesek köréhez tartozott. A 20. század népszámlálásaiban a mezőgazdasági jellegű foglalkozások fő és alcsoportjai bővültek és némileg közelítettek egymáshoz (2. sz. melléklet). Problémát jelentett, hogy a tízévenként végrehajtott népszámlálások fogalmai és csoportosításai eléggé különböztek egymástól, az adatok összevetésére csak részben volt lehetőség. Az összehasonlítás alapelvének figyelmen kívül hagyását arra vezethetjük vissza, hogy egy-egy évtized folyamán az ország társadalmi, gazdasági és politikai viszonyai olyan mértékben változtak, hogy az új népszámlálás programját célszerű volt az adott kor új igényeinek megfelelően kialakítani. A népesség-összeírások programjában általában a foglalkozásra vonatkozó kérdések és megfigyelési elvek változtak nagyobb mértékben. A korszellem elsősorban ezeket alakította át. Ennek során rendszerint csorbultak mind a foglalkozási ágak, mind a foglalkozási viszonyok összehasonlítási lehetőségei. 125