NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban

bi előrelépést jelenthetne a gazdaság termelésének értékében történő megfigyelése, a jövedelmi viszonyok, és a gazdaságok típusok szerinti osztályozása. A népességet és a mezőgazdaságot felölelő cenzusok főként a foglalkozási kérdések vonatkozásában találkoznak. A mindkét részről egyaránt kutatott kérdések, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számára és a társadalomnak a mezőgazdaságban végzett munkaráfordítására vonatkoznak. A cenzusoknak lehetőleg egybehangzóan, azonos módszerekkel kell bemutatnia mindkét témában feltárva a valós kapcsolatokat, folyamatokat. A cenzusok szóban forgó két típusának végrehajtásában az említetteken kívül még több azonosságára kell felhívni a figyelmet. A nagyszabású cenzusok megkövetelik, hogy elrendelésük jogilag megfelelően alátámasztott legyen. (Az 1993. évi XLVI. statisztikai törvény szerint természetes személytől személyes adatokra vonatkozó kötelező adatszolgáltatást csak törvény rendelhet el.) Különösen fontos a magas szintű egyetértés, hogy a végrehajtáshoz a lakosság támogatását biztosítani és a szükséges költségeket állami forrásból fedezni lehessen. Az eszmei időpont megjelölése után megfelelő időt és előkészítő szervezetet kell biztosítani a cenzus színvonalas végrehajtására. A munka ellenőrzése és a feldolgozás rendkívüli részletezettsége is átlagon felüli feladatot jelent a statisztikai szervezet számára. A cenzusok lebonyolítása ma már nemcsak a statisztikai sokaság statikus állapotának felmérésére szolgál, hanem további megfigyelések alapjául is. A reprezentatív módszerek megbízhatóságának fokozásával lehetővé vált, hogy a cenzusok viszonylag szűk programját kismintás reprezentatív adatgyűjtések megállapításával kiegészítsük. így az adatgyűjtések célszerűen kialakított rendszerével biztosítható, hogy egy viszonylag kisebb programmal végrehajtott teljes körű, majd ezt követően több egymást követő mintavételes felvétel segítségével a korábbiaknál lényegesen nagyobb mélységben vizsgálhassuk a sokaság összetételét, a változások mértékét, trendjét. A lakossági cenzusok komplexebbé váló módszerei újabban különböző nyilvántartások, regiszterek megvalósítását és rendszeres karbantartását igénylik. A statisztika fejlődése a lakossági cenzusok módszereit nemcsak nemzeti, hanem hovatovább nemzetközi viszonylatban is egységesítette. A népszámlálásokat előbb az ISI, majd az ENSZ (bizonyos ideig a KGST), a mezőgazdasági cenzusokat a FAO ajánlásai tették lépésrőllépésre átfogóbbá és viszonylag egységessé. 117