NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)
Szűcs Zoltán: Az intézeti háztartások összeírása. A lakóhely és a tartózkodási helyértelmezése az intézeti háztartásokban élők körében
zeti háztartás jellemzőivel -, az intézeti háztartások esetében nem elég csupán a bejelentettség, valamint a tényleges lakóhely alapján kell megállapítani a népességszámot, hanem meg kell kérdezni az eszmei időpontban igénybevett férőhelyek számát is. A népszámlálásoknál nagyon fontos tényező az ún. eszmei időpont meghatározása, amire vonatkoztatva az adatfelvétel végrehajtásra kerül. A magyar népszámlálási gyakorlatban ez általában valamely év január l-jén 0 óra. Az intézeti háztartások összeírása szempontjából ez nem a legszerencsésebb. Ilyenkor azoknak az intézeteknek egy része (pl. kollégiumok, diákszállók), ahol a bejelentési kötelezettséggel lakók élnek, nem tartózkodnak az intézetben, míg pl. a szállodák kihasználtsága az átlagosnál lényegesen nagyobb (az ott lakókról általában nem kell személyi kérdőívet kitölteni). Ennek ellenére a január 1-jei eszmei időpontból adódó előnyök (pl. az életkor számítása, iskolai végzettség, foglalkoztatás mérése) miatt célszerű ragaszkodni a hagyományokhoz, az ebből adódó problémák pedig az adatfelvételkor - fokozott odafigyeléssel - kiküszöbölhetők. Az eszmei időpont megválasztásához kapcsolódik a szezonalitás problémája is. Mivel az utóbbi népszámlálások a január 1-jei időpontot alkalmazták eszmei időpontként, csak akkor biztosítható az idősorok összehasonlíthatósága, ha a szezonalitásból adódó eltérések azt nem torzítják. Szezonális eltéréseket okozna például nyári eszmei időpont esetén, hogy a kollégiumokban, diákotthonokban a tanulmányaikat az előző tanévben befejezők már kijelentkeztek az intézetből, az újonnan felvettek viszont még tagjai az intézeti háztartásnak, illetve az üdülök kihasználtsága a nyári időszakban a jobb. 5. Intézeti háztartás és család A magánháztartásokban élők esetében általában nem okoz gondot a családi háttér vizsgálata. Nem mondható el ugyanez az intézeti háztartások egyes típusaiban élőkről. Az olyan intézetekben élők esetében viszont, ahol bejelentkezési kötelezettség van (munkásszállások, kollégiumok, diákszállók, szociális otthonok és hasonló intézmények), a családi háttér vizsgálata a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetséges. Kivételt képez az a viszonylag ritkán előforduló eset, amikor az összeírt személy családjával (házastársával, gyermekével, esetleg mindkettővel) él az intézeti háztartásban. E családok számának és összetételének a kimutatását az említett nemzetközi ajánlás is javasolja. A következő magyar népszámlálás ennek az elvárásnak eleget kíván tenni, ezért a családi állást az intézeti lakóktól is kérdezi: családban élők esetén 112