NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Csizmazia Károlyné - Varga Alajosné: Az iskolázottság és a szakképzettség mérése a népszámlálási program keretében

szakképzettséget tartalmazott. 1970-ben ez 25 főcsoportra és 107 szakképzettségre bővült. 1980-ban a fizikai szakképzettségek osztályozása 241 szakmát tartalmazott, 6 főcsoportba és 38 alcsoportba sorolva. Az iskolarendszeren kívül szerezhető szellemi szakképzettségek teljes körű számbavételére 1990-ig nem került sor. Az 1941. és az 1949. évi részleges összeírást követően csak 1970-ben történt meg 21 szellemi szakképesítés összeírása. Ehhez külön osztályozás nem készült. Az 1990. évi népszámlálás már valamennyi képesítést ( az iskolai és iskolán kívüli képzésben szerezhető, továbbá a fizikai és szellemi szakképesítéseket) egy rendszerbe foglalta össze. A nomenklatúra a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a képesítéseket a képzés szintje és szakterülete szerint osztályozta. Tartalmazta a népesség birtokában lévő valamennyi képesítést. Koncepciójában egy jövőben kidolgozandó képzési jegyzék alapjának tekinthető. 2. Az oktatási rendszer változása és hatása a népszámlálások programjaira Az iskolai végzettség fogalmából következően a népszámlálások az elvégzett osztályszám számbavételével az iskolai oktatásban megszerzett végzettséget mérik. Emiatt a népszámlálások összeírási és különösen a feldolgozási programjai minden alkalommal szorosan kapcsolódtak az összeírás időpontjában élő népesség által elvégezhető iskolai oktatási rendszerhez. A magyar oktatást az iskolai végzettséget első ízben vizsgáló 1910. évi népszámlálás időpontjában az 1800-as évek második felében - az első önálló magyar kormány által - létrehozott iskolarendszer jellemezte. Ez a rendszer, bár az évek során többször, újabb típusú intézményekkel bővült, illetve a meglévő intézmények képzési célja változott, az 1940-es évek végéig lényegében változatlanul működött. 1945 után az iskolai oktatás szerkezete - a népszámlálást érintően is - alapvetően átalakult, és az utóbbi öt évtizedben több ízben került sor a képzési célok, formák, időtartamok módosítására. A továbbiakban az 1945 előtti, illetve az azt követő időszak iskolai rendszerének jellemzőit és ezeknek a népszámlálásokban való megjelenését vizsgáljuk. 81