NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Csizmazia Károlyné - Varga Alajosné: Az iskolázottság és a szakképzettség mérése a népszámlálási program keretében

Az eddigi összeírások közös jellemzője, hogy a ténylegesen megszerzett képesítéseknek még az iskolai bizonyítványok esetében is - csak egy része került számbavételre. Ugyanakkor különösen az elmúlt három évtizedben egyre gyakoribb, hogy a népesség növekvő hányada több képesítéssel is rendelkezik (pl. szakmunkás-bizonyítvány, érettségi bizonyítvány, esetleg felsőfokú iskolai oklevél is, vagy főiskolai, illetve egyetemi oklevél is stb.). így az iskolai végzettségben megjelenő teljes szellemi vagyon ez ideig nem volt áttekinthető. Ennek az elmúlt évtizedekben pénzügyi korlátai voltak. Az érettségi, illetve oklevéladatok feldolgozása és közzététele csak egyes népszámlálásoknál történt meg. így az érettségivel rendelkezők típus szerinti adatairól feldolgozás 1941-től, közlés 1949-től, a jelleg szerinti adatokról 1970-től, a szak, szakág szerinti adatairól és a megszerzés idejéről - évéről - (a 25%-os összeírás alapján) ugyancsak 1970-től állnak rendelkezésre feldolgozott adatok. A szak, szakág, illetve a megszerzés éve szerinti adatok közzétételére csak az 1980. évi népszámláláskor került sor. Az 1990. évi népszámlálás 20%-os mintájának a feldolgozása megtörtént, de a közzététel elmaradt. A felsőfokú végzettségek, illetve végzettséggel rendelkezők kar, szak, szakág szerinti feldolgozása és az adatok közzététele - az 1941. évi népszámlálás kivételével - 1930-tól 1980-ig megtörtént. A tanári szakok szerinti végzettségeket első ízben az 1980. évi népszámlálás dolgozta fel. Korábban ezt csak a bölcsészettudományi és természettudományi csoportig részletezték. Az 1990. évi adatok feldolgozása elkészült, de a közzététel elmaradt. A felsőfokú végzettség megszerzésének helyét (a tanintézet nevét) - bár 1941-től 1980-ig minden alkalommal összeírták - csak 1970-re és 1980-ra vonatkozóan dolgozták fel és tették közzé. A megszerzés éve 1949-től szerepel a programban, de a feldolgozása csak 1970-re (a 25%-os minta alapján) és 1980-ra, a közzététele csak 1980-ra vonatkozóan történt meg. 1990-re - az előzőekhez hasonlóan (a 20%-os mintából) - az adatok feldolgozása megtörtént, de a közzététel elmaradt. Az egymást követő népszámlálások több esetben azonos tartalmú kategóriákat eltérő megnevezésekkel használtak. A fogalmi kérdéseket a jövőben fontos lehet rögzíteni (pl. hogy mit értünk iskolatípuson, fokozaton, szinten, a végzettség jellegén, szakán, szakágán). 77