NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Csizmazia Károlyné - Varga Alajosné: Az iskolázottság és a szakképzettség mérése a népszámlálási program keretében

Csizmazia Károlyné - Varga Alajosné AZ ISKOLÁZOTTSÁG ÉS A SZAKKÉPZETTSÉG MÉRÉSE A NÉPSZÁMLÁLÁSI PROGRAM KERETÉBEN A magyar statisztikai szolgálat az első hazai népszámlálástól, 1869-től figyeli a lakosság műveltségében, iskolázottságában bekövetkezett változásokat, amelynek vizsgálata a népszámlálások programjainak egyik fontos, de egyben legtöbb módszertani problémát tartalmazó kérdésköre. A népszámlálás módszertanából adódóan ugyanis a kérdések a népességre egy adott időpontban jellemző adatokat tudakolnak. így van ez a műveltség, iskolai végzettség kérdéskörében is, ugyanakkor a válaszokban több évtized oktatási, iskolai rendszerében megszerzett végzettségeket kell számba venni, az iskolai végzettségben bekövetkezett változások időrendi alakulásának vizsgálata során pedig még ennél hosszabb időszak oktatási rendszereiben megszerzett végzettségeket kell összehasonlíthatóvá tenni. A magyar oktatás rendszere a népszámlálások több mint 120 éves története során többször, alapvetően változott, miközben az oktatásban vegzettek köre - minden iskolai szinten - időről időre bővült. Mindez a népszámlálások műveltségre, iskolai végzettségre és szakképzettségre vonatkozó kérdéseinek körültekintő megfogalmazasát tette szükségessé a múltban, és teszi indokolttá ma és a jövőben is. A népszámlálások műveltségre, iskolai végzettségre vonatkozó kérdésköre a tudományos és igazgatási követelmények mellett minden korban a népesség általános műveltségi színvonalának, az iskolai oktatás rendszerének, illetve a képzés specializáltságának függvényében alakultak ki. A kérdések - az eddigi 13 népszámlálást figyelembe véve - az alábbi témakörökre teqedtek ki: a) írás-olvasás ismerete, b) az elvégzett iskolai osztályok száma, c) a befejezett legmagasabb iskolai végzettség, d) szakképzettség. 72