NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Illés Sándor - Nagy Orbán: A vándorlások vizsgálatának lehetőségei a 2000 körüli népszámlálás és a kapcsolódó adatfelvételek során

sebb vándorlási statisztika és a hagyományok ápolása érdekében az alábbi kérdéskombinációt javasolnánk: „Élete során csak ebben a lakásban lakott?" „Igen". „Nem". „Mióta lakik itt?" „ óta." „Hol lakott ezt megelőzően?" Ha vándorolt az illető, akkor a fenti kérdéscsokor segítségével biztosan meg fogjuk tudni. Sőt információt szerzünk arról is, hogy pontosan mikor és honnan vándorolt. (A fentebb tárgyalt időintervallumokkal operáló megoldások esetén mindössze azt tudjuk, hogy valamikor a két időpont között mozgott.) Nem lebecsülendő szempont az sem, hogy ezáltal a településen belüli költözésekről is adatokat nyerhetünk. A kérdéssorozat feltételével végeredményben megnövekszik a teljes vándorlási életút felmérésének a lehetősége. A belső és külső vándorlásokat eddig szinte alig különböztettük meg. Tehettük ezt azért, mert alapvetően hasonló, rokon típusú folyamatokról van szó, amelyekről azonos módon nyerhetünk adatokat a népszámlálásokból (a népszámlálásitól eltérő lakóhely Magyarországon, illetve az országon kívül volt). Az adatelemzési módszerek pedig ugyanazok. A belső és külső vándorlások közötti leglényegesebb különbség az, hogy a politika sokkal mélyebben áthatja és befolyásolja az államok (igen gyakran nemzetállamok) közötti mozgásokat. Demokratikus berendezkedésű országokban az állam képviselői nem akadályozzák saját állampolgáraik ki- és visszavándorlását, viszont fenntartják a jogot maguk számára az idegen állampolgárok szelektálására. Az állampolgárság új alapvető ismérvként szerepel az ajánlásokban, és felvétele esetén originális adatcsoportosításokra nyílik módunk a nemzetközi vándorlások tanulmányozásában (országhatárokat átlépő vándorlási láncok tipizálása). A külső vándorlási adatokkal szemben támasztott legfontosabb követelmény a homogenitás. Több mint valószínű, hogy a népszámlálásokból nyerhető adatok terén sikerül ezt a leggyorsabban elérni és az ugyanazon időpontra értelmezhető internacionális összehasonlíthatóságot biztosítani. A népszámlálási típusú adatfelvételeknél elsősorban az országba bevándorlókat lehet tanulmányozni, de nem lehetetlen a külföldön tartózkodókra, kivándorlókra, illetve potenciális emigránsokra vonatkozó kérdések feltevése sem. Az országhatáron kívül tartózkodó magyar állampolgárok felmérését új elemként 62