NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Illés Sándor - Nagy Orbán: A vándorlások vizsgálatának lehetőségei a 2000 körüli népszámlálás és a kapcsolódó adatfelvételek során

Az 1960. évi népszámlálás a születési helyet nem kérdezte, de bevezette az eiőző népszámlálás időpontjában való állandó lakóhely megnevezését. Az állandó lakóhely (lakás) kérdése továbbra is az érdeklődés tárgya maradt. 8. ábra Részlet a 1960. évi népszámlálás össze íróivéböl 8 állandó lakóhelye (lakása) a) község (város): b) megye (ha külföld, ország): c) kerület, utca. házszám: a ) b ) c) 9 1949. I. 1-i állandó lakóhelye a) község (város): b) megye (ha külföld, ország): a ) b ) Az 1960. évi népszámlálást követően kifejezetten a vándorlásra vonatkozó adatokat teljes körűen nem gyűjtöttek. A lakóhely (állandóan bejelentett lakcím) és a tartózkodási hely (ideiglenesen bejelentett lakcím) megmaradt a kérdéskörben, de e két lakóhely megnevezése elsősorban a népességkategória, vagyis a lakónépesség és az állandó nepesség meghatározását szolgálta. Az 1963. évi mikrocenzus - úgynevezett lajstromos kérdőíven - a megkérdezett vonatkozásában teljes körű vándorlástörténetet irt össze. A kérdőíven időrendben, soronként jegyezték be a lakóhelyváltozásokat. Minden szemelvnek annyi sora volt, ahány lakóhelye - születési helyétől kiindulva - elete folvaman. A sorok azonosító adatokkal kapcsolódtak a szemely többi adatához. Az 1970 évi népszámlálásnak csak a 25 százalékos reprezentatív programiaban szerepeltek vándorlási kérdések. A születési helynél az anyakönyvezés szerinti helyet csak azoktól kérdezték, akik valamilyen okból nem tudtak választ adni arra, hogy születésükkor édesanyjuknak hol volt az állandó lakóhelye. Az 1980. évi népszámlálás vándorlási adatokat nem kérdezett. Az ezt követő 1990. évi összeírás - 20 százalékos reprezentatív mintán - fő vonalaiban az 1970. évi vándorlási kérdezésmódot követte. 57