NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Illés Sándor - Nagy Orbán: A vándorlások vizsgálatának lehetőségei a 2000 körüli népszámlálás és a kapcsolódó adatfelvételek során

tőségként hosszú távon érvényesülő áramlási tendenciák felvillantása lehetségesnek látszik, bár az évenkénti településszintű népmozgalmi típusú vándorlási adatokban (melyeket nem publikálnak és az ország egészét tekintve ritkán elemeznek) rejlő lehetőségek csábítóbbak. A fenti megállapítások tükrében úgy véljük, hogy területi vonatkozásokban a településszint és a jól megválasztott - térben is releváns - számlálókörzet részletezettségű adatokkal más adatforrás nehezen tudná felvenni a versenyt. 3. Múlt - a magyar népszámlálások hagyományai A népesség vándorlására vonatkozó kérdéseket valamennyi népszámlálás felvette a tematikájába. A kérdezés módszere is nagyjából azonosnak tekinthető az elmúlt 120 év alatt. Az állandó lakóhely megkérdezése mellett legidőtállóbbnak a születési helyre vonatkozó kérdés bizonyult, hiszen az 1949. évi népszámlálásig bezárólag valamennyi népszámlálás feltette ezt a kérdést. Az 1869-1890. években a kérdés formája az 1900. évihez volt hasonló, csupán a szövegezése lett időközben szebb és pontosabb. 2. ábra Részlet a: 1900. évi népszámlálás számlálólapjából 5 Hol született? (Magyarországi szülelésüeknél clcg a község cs a vármegye megnevezése, külföldieknél az ország vagy tartomány neve is bejegyzendő.) Az 1910. évi népszámlálás alkalmával a kérdéskör veszített a jelentőségéből. Erre utal, hogy a korábbiakhoz képest lényegesen hátrább, a foglalkozás, műveltség, anyanyelv, nyelvtudás, állampolgárság mögé került. A kitöltési utasítás részletesen intézkedik a születési hely pontos megnevezéséről. A helybeli születésűeknél a település nevét, a másutt születetteknél a vármegye nevét is be kellett írni. Külföld esetében a település neve mellett a Monarchia tartományának, illetve másutt pedig legalább az országnak a neve is bejegyzésre került. A 3. ábra mutatja be azt, hogy az 1910-es népszámlálás során új kérdésként került felvételre a lakóhely megjelölése és az ott tartózkodás időtartama. Ezek a kérdések nem annyira a vándorlás megfigyelését célozták, hanem inkább a népességszám pontosítását. Ez volt az első magyarországi népszámlálás, amely a mai értelemben vett lakónépesség fogalmát az összeírás során megközelítette. A 16. kérdéshez azoknál a személyeknél, akik munkavégzés vagy tanulás 53