NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Illés Sándor - Nagy Orbán: A vándorlások vizsgálatának lehetőségei a 2000 körüli népszámlálás és a kapcsolódó adatfelvételek során

akár végtelen számú is lehet és ezt nem csak földrajzi, hanem a társadalmi térre is értelmezhetjük. E kiterjesztés a távolságokkal kapcsolatban is érvényes, bár tudnunk kell azt, hogy a mértékegy­ségek teljesen más típusúak. (A társadalmi terekben nem értelmezhető a kilométer.) A való világban lezajló vándorlásokkal kapcsolatban az irány sem egyértelmű, hiszen a vándorlók nem mindig a legrövidebb utat, az egyenest választják a domborzat és a közlekedési lehetőségek miatt. Amennyiben a migrációt értelmezni kívánjuk, vagy esetleg a szerepére vagyunk kíváncsi­ak, akkor, véleményünk szerint, a vándorlás egyfajta közvetítő mechanizmusként fogható fel (pl. az urbanizáció és a társadalmi mobilitás vizsgálata során), és legjellemzőbb vonása a szelek­tivitás. A vándorlásokat többféleképpen osztályozhatjuk. Külső vándorláson az országhatárokat átszelő, belső vándorláson az országhatárokon belüli lakóhely-változtatást értjük. A vándorlások okai és céljai sokrétűek. (E helyen azonban nem kívánunk a motivációs rendszerrel foglalkozni.) Jellegüket tekintve megkülönböztethetjük az önkéntes, vagy kényszer általi; az egyéni vagy csoportos; a legális vagy illegális; az állandó vagy ideiglenes vándorlásokat. Magyarországon - a népmozgalmi statisztika és nem a népszámlálások fogalmait használva - akkor állandó jelle­gű a vándorlás, ha a vándorló állandó lakását végleges szándékkal elhagyja, és egy másik tele­pülésen lévő lakást jelent be állandó lakhelyéül. Ideiglenes jellegű a vándorlás abban az eset­ben, ha a vándorló állandó lakását fenntartva (vissza szándékozik térni) az új lakását ideiglenes tartózkodási helyének jelöli meg, ha ideiglenes lakóhelyéről visszatér állandó lakóhelyére, vagy ha ideiglenes lakóhelyét egy újabb nem véglegesre cseréli. Magyarországon a lakásbejelentési rendszer változásai miatt egy személynek egy időben lehet: a) egy lakóhelye (tartózkodási hely nélkül), b) egy lakóhelye és egy tartózkodási helye, c) egy tartózkodási helye (lakóhely nélkül). Az új lehetőségként felbukkanó „c" változat miatt az „állandó népesség" mint népesség­kategória veszített a jelentőségéből (állandó népesség = a ). A „lakónépesség" mint népességka­tegória gyenge pontja, hogy a „b" pont változatban szereplő személyek kivétel nélkül ide kerül­nek, függetlenül az eltöltött idő hosszától, pl. attól, hogy egy évben mennyi éjszakát voltak ott. 49

Next

/
Thumbnails
Contents