NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Illés Sándor - Nagy Orbán: A vándorlások vizsgálatának lehetőségei a 2000 körüli népszámlálás és a kapcsolódó adatfelvételek során

Illés Sándor - Nagy Orbán A VÁNDORLÁSOK VIZSGÁLATÁNAK LEHETŐSÉGEI A 2000 KÖRÜLI NÉPSZÁMLÁLÁS ÉS A KAPCSOLÓDÓ ADATFELVÉTELEK SORÁN A migráció - igaz, eltérő intenzitással - mindig is a tudományos érdeklődés tárgya volt a jelenség összetettségének

1 és az általa kiváltott hatásoknak köszönhetően. Általában akkor került a társadalmi érdeklődés homlokterébe, amikor valamilyen okoknál fogva tömegessé és ezáltal mindenki által láthatóvá, tapasztalhatóvá vált. A belső vándorlásoknál - az iparosítás kezdete, a nehézipar kialakítása, majd a mezőgazdaság kollektivizálása kapcsán - ilyen korszak volt az 1950-es évtized és az 1960-as évek eleje, amikor a falvakból a városokba, vagy másképpen kifejezve, az agrár térségekből az ipari zónák felé áramlott a népesség Magyarországon. A külső vándorlások vonatkozásában - a legutolsó példát említve - az 1980-as évtized végén, 1990-es évtized elején mérhettünk jelentősebb nemzetközi vándormozgalmat, az ismert politikai változások eredményeképpen. A téma napjainkban észlelhető divatossága is az utóbb említett hullámnak köszönhető. A fokozódó érdeklődés - melynek önmagában örülnünk kell - árnyoldalaként a korábban már pontosan definiált vándorlás fogalom „önálló életre kelt" és ma már szinte mindenféle térbeli mozgással kapcsolatban a bűvös migráció, migráns szavakat hallhatjuk, a pontosabb vándorlás, költözés, ingázás, turizmus helyett. Tehát végeredményben a fogalom felhígulását tapasztalhatjuk, melybe vagy belenyugszunk, vagy teszünk ellene valamit. 1. Fogalmak Ahány szerző és megközelítés, annyi elfogadható definíciókísérlet olvasható a témával foglalkozó szakirodalomban. Természetesen mi nem kívánunk „újabb" fogalmat megalkotni, hiszen erre nincs szükség. Mindössze arra teszünk kísérletet, hogy megadjuk az általunk ismert meghatározások legkisebb közös tartományát, amely eredményeképpen a jelenséget önmagában, a kapcsolódó környezettől eltekintve szemléljük, remélve, hogy általánosítási szintünk olyan fokú lesz, ami könnyen érthető. ' A vándorlás olyan térbeli jelenség, amely szükségszerűen legalább két (indulási és érkezési) területet érint. 46