NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Czibulka Zoltán - Dr. Klinger András: A népszámlálás népességcsoportosításai és az azzal összefüggő kérdések, a hazai és a nemzetközi gyakorlat, valamint a nemzetközi ajánlások közötti összhang megteremtésének kérdései

okmányokat elkérni nem szabad. Ennek megfelelően nem vizsgálhatja a népszámlálás a bevallás valódiságát, a bevallott bejelentés tényleges megtörténtét sem. A statisztikai és a nyilvántartási népességszámok eltéréseinek további okait is vizsgálni kell. A jelenlegi helyzet szerint a Központi Statisztikai Hivatal a lakónépesség, a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal pedig az állandó népesség adatait közli hivatalos adatként. A KSH által továbbszámított lakónépesség a népszámlálási népesség bázisára épül, a KÖNYV állandó népessége pedig csak a népesség-nyilvántartás adatait veszi figyelembe. A két népességszámítás között tehát alapvető módszerbeli eltérés van. A következő népszámlálás népességkategóriáinak kidolgozásánál arra is ki kellene térni, hogy hogyan csökkenthető a két számítási módszer szerinti népességszámok eltérése, illetve hogy a lakcímbejelentéssel és a lakáshasználattal összefüggő jogszabályok és alacsonyabb szintű szabályrendszer milyen módosításával közelíthető egymáshoz egy-egy település adminisztratív és tényleges népességszáma. Az ezredforduló körüli népszámlálásokhoz készült ENSZ-ajánlás EGB regionális változata általában a népszámlálással és a népesség csoportosításával kapcsolatban a következőket tartalmazza: „A népszámlálásokra mint teljes körű összeírásokra elengedhetetlenül szükség van a népességre, a munkaerőre és a lakáskörülményekre vonatkozó statisztikai információk megszerzéséhez, kis területi egységek és népességi alcsoportok egységes rendszere alapján. A mintavételes felvételek nem képesek teljes mértékben ugyanilyen értékű adatokkal szolgálni, ugyanakkor bizonyos ismérvek esetében alkalmazhatók a népszámlálással kombinálva vagy a népszámlálási információk kiegészítésére. A nyilvántartások megfelelő alternatívát jelenthetnek, amennyiben tartalmazzák az összes szükséges ismérvet, meghatározást és osztályozást, kiterjednek a népesség egészére, és mind jogi, mind technikai szempontból statisztikai célokra hozzáférhetőek. Az ajánlások a következő három elemet tartalmazzák: a) az úgynevezett alapvető ismérvek jegyzéke, amelyeket az országoknak fel kell venniük a népszámlálási programjukba, valamint az ajánlott definíciók és osztályozások az alapvető ismérvekre vonatkozóan; b) a nem alapvető ismérvek listája, amelyeket az országok igény szerint vehetnek fel a népszámlálási programjukba, valamint az ezen ismérvekre vonatkozó ajánlott definíciók, osztályozások; 36