NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Czibulka Zoltán - Dr. Klinger András: A népszámlálás népességcsoportosításai és az azzal összefüggő kérdések, a hazai és a nemzetközi gyakorlat, valamint a nemzetközi ajánlások közötti összhang megteremtésének kérdései

Czibulka Zoltán - Dr. Klinger András A NÉPSZÁMLÁLÁS NÉPESSÉGCSOPORTOSÍTÁSAI ÉS AZ AZZAL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEK, A HAZAI ÉS A NEMZETKÖZI GYAKORLAT, VALAMINT A NEMZETKÖZI AJÁNLÁSOK KÖZÖTTI ÖSSZHANG MEGTEREMTÉSÉNEK KÉRDÉSEI A népesség számának meghatározása mind a népszámlálásoknak, mind a népszámlálási típusú egyéb felvételeknek, mind pedig a népességgel összefüggő folyamatos statisztikai vizsgálatoknak alapproblémája. A népesség statisztikai számbavételénél az első népszámlálások óta jelentős módszertani feladat annak biztosítása, hogy a személyeket egyszer, és csak egyszer vegyék számba. A feladat megoldására az első népszámlálások óta számos módszer alakult ki. Az ókorban azt az eljárást követték, hogy az összeírás idejére mindenkinek haza kellett mennie a születési helyére, a számbavétel a születési helyen történt. A népszámlálás ilyen módszerrel történt lebonyolítására a Biblia is utal. A modern népszámlálásoknál általánosnak tekinthető, hogy az adatfelvételkor az összeírás helyén tartózkodás jellegétől függetlenül összeírnak mindenkit, aki az összeírás helyén egy meghatározott időpontban jelen volt, vagy azt jelölte meg lakóhelyéül. Ebből következik, hogy az adatfelvétel során a személyek egy része két vagy több helyen is összeírásra kerül, az egyszeri számbavétel az adatfeldolgozás során a jelenlét vagy a tartózkodás jellege alapján meghatározott népességcsoportosítás segítségével biztosítható. A magyar népszámlálások - igazodva a nemzetközi gyakorlathoz - egy adott időpontra: az összeírás eszmei időpontjára, adott területre: az összeírás helyére, valamint az összeírás helyén tartózkodás, ott lakás jellegére, esetleg időtartamára vonatkozóan határozták meg az összeírásra kerülők körét. Mindenkit össze kellett írni, aki az eszmei időpontban életben volt, mégpedig azon az összeírási helyen, ahol az eszmei időpontban megfelelt az összeírás körébe tartozó személy kritériumának. A jelenlétre, illetve a lakóhelyek címére vonatkozóan több kérdést is feltettek, amelyek alapján az adatok feldolgozását különféle népességcsoportosítások szerint is elvégezhették. 23