NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Összefoglaló a kutatás keretében készült tanulmányokról

A tanulmánynak ebben a részében több olyan javaslat, felvetés található, amely vitatéma lehet és még tisztázásra szorul. A szerzők pl. kezdeményezik a munkavállalás alsó korhatára jogi szabályozásának felülvizsgálatát; felvetik a foglalkoztatás felső korhatárának esetleges megszabását; illetve döntésre vár azon munkaidő-intervallum meghatározása, amely alapján az összeírt személy foglalkoztatottnak minősíthető. A foglalkoztatottsági témakörből mint újszerűség, illetve döntésre váró feladat példaként kiemelhetők a következők: - a nemzetközi nomenklatúrák alapelvei szerint átdolgozott osztályozási rendszerek (korszerűsített FEOR, TEÁOR) alkalmazása, - az 1980. és az 1990. évi népszámlálás foglalkozási adatainak ún. „fordítókulcs" segítségével történő átkonvertálása a korszerűsített FEOR-nak megfelelően, - a „kettős kódolás" lehetőségének felvetése vezetők esetében annak érdekében, hogy a meghatározott szakmai tevékenységet folytatók teljes köre megállapítható legyen, - a köztisztviselői, közalkalmazotti kategória lehatárolása a foglalkozási viszony kérdéskörénél, - a munkáltató mellett, a munkahely (telep) nevének és főtevékenységének megfigyelése, - a munkáltatóra vonatkozó kérdés alkérdéseként a külföldi érdekeltség tudakolása, - az ingázási témakörben a közlekedési mód és időtartam megkérdezése, - a mezőgazdasággal foglalkozó kérdéseknél a két fő termelési erőforrás (a földterület és az állatállomány) nagyságcsoportjainak kialakítása. A magánháztartás és család tárgykörben folytatott kutatás azzal a céllal indult, hogy az ezredforduló körül tartandó népszámlálásra előrevetítve megvizsgálja a hazai háztartás- és családstatisztika fogalomrendszerét és javaslatokat tegyen a hazai és a nemzetközi gyakorlat összhangjának megteremtésére. A kutatás keretében készült, a témakört tudományos igényel megközelítő tanulmány a fenti, szűken vett célnál többet nyújt, mivel felvillantja azokat a háztartás- és családstatisztikai feldolgozási lehetőségeket is, amelyek elsődlegesen nem az alapfogalmak kiterjesztéséből adódnak, mégis fontos mérföldkövei lehetnek a hazai háztartás- és családstatisztika továbbfejlesztésének. A téma jelentőségét aláhúzza az a tény, hogy a mai európai és magyarországi demográfiai folyamatok közül a család átalakulása az egyik legjelentősebb. A hagyományos statisztikai fogalmakkal a mai családokat egyre nehezebb leírni, és ez - bár a statisztikai fogalmak és osztályozások a fejleményeket természetszerűleg csak bizonyos fáziseltolódással tudják követni - már részben megmutatkozik a 2000 körüli népszámlálásra vonatkozó ENSZ-ajánlásokban is. 20