NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Rózsa Gábor: Támpontok, kísérletek, eredmények és problémák az iskolázottsági adatok nemzetközi összehasonlításában

tó legyen. Az országoknak módjukban áll útmutatóként használni saját részletesebb csoportosításaik kidolgozásánál az ISCED ötszámjegyes szintjét. Az iskolába járás bármely akkreditált oktatási intézmény rendszeres látogatása tanulás céljá­ból - tekintet nélkül arra, hogy közületi vagy magánjellegű intézményről van-e szó - egy jól meghatá­rozott, az összeírás eszmei időpontjához közeli időszak folyamán. Az ISCED legutóbbi verziója értelmében az oktatás fogalma a tanuláshoz vezető önkéntes és rendszeres tevékenységek összességét jelenti. (Az ISCED alakulásáról a következő fejezetben külön is szó lesz.) Javasolja a dokumentum, hogy az iskolába járás adatait mindenkitől kérdezzék meg. Ez kü­lönösen érvényes a taxiköteles korú népességre, általában 5-29 életév között, bár ez a korintervallum országonként eltérhet az iskolarendszertől függően. Amennyiben az adatgyűjtést az óvodába járásra és/vagy a termelő vagy szolgáltató vállalatok, helyi és egyéb nem oktatási intézmények által szervezett rendszeres felnőtt szaktanfolyamokra is ki akarják teijeszteni, a korhatárokat megfelelőképpen ki kell teijeszteni. Az írni-olvasni tudás mind az olvasásra, mind az írásra való képességet jelenti. Amennyiben ezt a témát felveszik a népszámlálás programjába, a begyűjtött információt úgy kell meghatározni, hogy az írni-olvasni tudó személyek egyértelműen megkülönböztethetők legyenek az analfabétáktól. A személy akkor tekinthető írni-olvasni tudónak, ha el tud olvasni és le tud írni egy rövid, egyszerű, saját mindennapi életére vonatkozó közlést, bármely nyelven. A nyelv tehát nem meghatározója az írni-olvasni tudásnak, és általában nem is kell szerepelnie a kérdőív e részén. Mindazonáltal többnyel­vű országokban ez az információ is lényeges lehet az oktatási politika kialakításában, és ezért hasznos kiegészítő témáját képezheti a felvételnek. Az a személy, aki csak a számokat és a saját nevét tudja leírni, analfabétának tekintendő, akárcsak az a személy, aki tud ugyan olvasni, de nem tud írni. Ugyanez vonatkozik arra is, aki csupán egy kívülről betanult (rituális) idézetet tud elolvasni és leírni. Az ajánlás szerint az írni-olvasni tudásra vonatkozó adatokat - amennyiben az ismérv bekerül egy ország felvételi programjába - minden 10 éves és idősebb személyről gyűjteni kell. A felnőttek írni-olvasni tudására vonatkozó adatok nemzetközi összehasonlíthatóságának lehetővé tétele érdeké­ben - ha nem is készülnek részletes korcsoportokat tartalmazó táblák - gondoskodni kell legalább arról, hogy különbséget lehessen tenni az írni-olvasni tudás szempontjából a 15 éven aluli, illetve az annál idősebb személyek között. Ezen kívül nem szabad feltételezéseket alkalmazni az írni-olvasni tudás, az iskolába járás és az iskolai végzettség között. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezt a kérdést az iskolába járástól és a legmagasabb iskolai végzettségtől függetlenül kell feltenni. 190

Next

/
Thumbnails
Contents