NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Dr. Fóti János - Dr. Lakatos Miklós: A népesség gazdasági aktivitási és foglalkoztatottsági összetételének vizsgálata népszámlálási módszerekkel

háztartások állatállományát nem kérdezték, és így a fentebb említett nagyságkategóriák sem állíthatók elő.) A személyek használatában lévő mezőgazdaságilag művelt földterületnél arra kérdeztek rá, hogy az összeírt személy rendelkezik-e az összeírás eszmei időpontjában bármilyen jogcímen (saját tulajdon, bérelt terület, ingyenes földhasználat, földcsere stb.) földterülettel és azt bármilyen céllal (hobbi kertészkedés, önellátás vagy piacra termelés) és bármilyen módon (kézi, igás vagy gépi úton) müveli-e. A kérdés megválaszolásánál csak a mezőgazdaságilag hasznosított és az összeírt személy által használt földterületet kellett figyelembe venni, ennek megfelelően, ha az összeírt személy tulajdonát képező földterületet más használta (pl. a család másik tagja művelte, bérbe adták), a nemleges választ kellett megjelölni. A következő népszámlálás mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésének összeállítása során az 1994. évi próbaszámlálás tapasztalatait is fel lehet használni. A fentebb elmondottakból következik, hogy e témában a mezőgazdasági munkavégzéssel, a földterülettel (művelési ággal), az állatállománnyal kapcsolatos kérdéseknek a népszámlálási programba történő felvételére is szükség lesz. 7. Mellékfoglalkozás, foglalkozási mobilitás A nemzetközi ajánlás a nem alapvető ismérvek között a másodállással, illetve mellékfoglalkozással kapcsolatos kérdéseket is felsorolja. A közelmúltban tartott népszámlálások közül az 1970. évi és az 1990. évi népszámlálás reprezentatív mintái tartalmaztak ilyen kérdéseket, továbbá az 1996. évi mikrocenzus programjában is szerepelt ez a téma. Fontos társadalmi jelenségről van szó, nem véletlen, hogy az ELAR keretében végzett munkaerő-felvételek programjai szintén foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A tapasztalatok azt mutatják - és ezt az 1996. évi mikrocenzus adatai is jelzik -, hogy a másodállást, mellékfoglalkozást bevallók száma és aránya rendkívül alacsony, ami valószínűleg nem tükrözi a valós helyzetet. (Az 1996. évi mikrocenzus esetében az aktív keresők 3,5 százaléka tartozott ebbe a körbe.) A téma fontossága miatt, a negatív tapasztalatok ellenére a következő népszámlálás programjába is fel kellene venni ezt a kérdést, azonban a kérdésfeltevés módszerén változtatni szükséges. Például több témakörnél is (megélhetés forrásánál, foglalkozási viszonynál) - közvetett módon - szerepeltetni kellene ezt a kérdést. A foglalkozási mobilitással kapcsolatos témakör szintén szerepelt a fent említett népszámlálási programokban és az ELAR-felvételek is foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. A nemzetközi 142