NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Dr. Fóti János - Dr. Lakatos Miklós: A népesség gazdasági aktivitási és foglalkoztatottsági összetételének vizsgálata népszámlálási módszerekkel

piacgazdaságokban, a jelentős mértékű munkanélküliség viszonyai között fontos témává vált, ezért a következő népszámlálás alkalmával kiemelt figyelmet kell fordítani erre a kérdésre. Hasonlóan fontos kérdés és az előbbiekkel összefügg az ún. önfoglalkoztatás témája. A piacgazdaság körülményei között a foglalkoztatási feszültségek levezetésének egy kiemelt kategóriájáról van szó. Az ILO definíciója szerint önfoglalkoztatónak minősülnek: a nem jogi személyiségű kisvállalkozások dolgozó tulajdonosai, függetlenül attól, hogy vannak-e alkalmazottaik: saját számlára dolgozók (minthogy számos országban nem kell vállalkozói igazolvány olyan foként szolgáltató tevékenységekhez, amelyeket a magyar joggyakorlat vállalkozói igazolványhoz köt), a termelőtevékenységet végző szövetkezetek dolgozó tagjai, segítő családtagok, valamint a fentieknél alkalmazott szakmunkástanulók és alkalmi dolgozók. A definíció hasonló a népszámlálási ajánlásban megfogalmazottakkal, azonban szükség van arra, hogy a már eddig is alkalmazott kategóriákat egyértelműbben lehatároljuk. (Pl. az egyéni vállalkozók fogalmát pontosabban megfogalmazzuk.) A kérdés fontosságát jelzi, hogy 1994-ben az Európai Unió alacsonyabb gazdasági fejlettségű országaiban, például Görögországban 34,4%, Portugáliában 24,1%, Spanyolországban 25,1% volt a foglalkoztatottak között az önfoglalkoztatók aránya. (Ez az arány az ILO fogalmait használva Magyarországon 1996-ban csak 12,8% volt.) Ehhez a kérdéshez kapcsolódik, hogy Magyarországon az egyéni vállalkozók jelentős része kiegészítő tevékenységként vállalkozik, és ezt a körülményt a népszámlálási felvétel tervezésekor is figyelembe kellene venni. Előfordulhat például, hogy alkalmazásban állók saját számlára is dolgoznak. Kérdéses azonban, hogy az ilyen esetekről népszámlálás alkalmával kielégítő, a feldolgozás alapját képező információkat tudunk-e szerezni. E problémát mindenképpen érdemes - esetleg a próbafelvételek tapasztalatait is mérlegelve - további vizsgálat tárgyává tenni. Az 1996. évi mikrocenzus tapasztalatai szerint a szellemi szabadfoglalkozásúak külön kategóriaként való szerepeltetése - alacsony előfordulási gyakoriság miatt - nem indokolt, továbbá az egyéni vállalkozók alkalmazottak szerinti létszám-kategóriáinak felvételét is meg kellene gondolni, mivel a munkáltató dolgozói létszáma kérdés erre a körre is vonatkozik. 130