A zsidó népesseg száma településenként 1840–1941 (1993)

BEVEZETÉS (magyar és angol nyelven)

1949-ben 133 862 izraelita vallású személyt írtak össze a népszámlálás alkalmával, ebből 76 ezer nő és 58 ezer férfi. A nemek szerinti megoszlás arra utal, hogy ahol jobb volt az életben maradás lehetősége (pl. budapesti gettó), ott többségében nők maradtak életben. Vidéken többségében férfiak, mivel a nők és a gyermekek általában Auschwitzba kerültek és nagy részüket rögtön a gázkamrába terelték; a férfiak egy részének mint munkaszolgálatosnak nagyobb esélye volt a túlélésre. Az adatok arra is utalnak, hogy a területi koncentráció tovább folytatódott. Az izraelita népesség jelentős része — főleg a trianoni területen — már korábban is a fővárosban és a nagyobb városokban élt. 1949-ben az izraelita népesség 76 h-a koncentrálódott Budapesten. A feldolgozási részletekből az is megállapítható, hogy a többiek pedig néhány nagyvárosban, illetve azok környékén helyezkedtek el. Az 1949. évi adatokkal kapcsolatban felmerül az is, hogy vajon megbízhatóak-e az adatok. Erre a válasz egyértelműen "igen". Ezt két tényező alapján lehet bizonyítani. Az 1949. évi népszámlálás alkalmával 9 204 799 lakosból 12 291 személy vallotta magát felekezeten kívülinek és 1521 volt az ismeretlen vallású személy. Ez együttesen csupán másfél ezrelék, ami arra utal, hogy a vallási megoszlásra vonatkozó adatok az 1949. évi népszámlálás alkalmával híven tükrözik a valóságot. Jól mutatja ezt az is, hogy a római katolikusok aránya 67,8 H, a reformátusoké pedig 21,9 ami nagyjából megfelel a korábbi évtizedek arányainak. Természetesen az izraelita népesség vesztesége, a kitelepített népesség hiánya, a népességcsere kismértékben módosította az 1941. évi arányokat. (Trianoni területen 1941-ben: római katolikusok 65,7 reformátusok 20,8 h.) E kitérő után néhány gondolat még a kötet szerkezetéről és a publikációról. Részleteiben kevésbé ismert az adatoknak az a része, amely a keresztény vallású "zsidónak minősített" népesség adatait tartalmazza. Ezek az adatok bemutatják a népesség megoszlását aszerint, hogy az illető személyek mely (általában keresztény) felekezethez tartoztak és szüleik, illetve nagyszüleik közül hányan voltak izraelita vallásúak. Ezeknél a táblázatoknál — terjedelmi korlátok miatt — mellőzni kellett a területi részletezést. Az adatokat ezért csak Magyarország összesen és Budapest részletezésben publikáljuk az "Összefoglaló adatok" 5. sz. táblájaként. Itt egyben közöljük — hasonló részletezésben — az 1939. évi IV. tc. alapján készült hasonló feldolgozást is. A táblázat fejrovatában a legfőbb vallások szerepelnek (úm. római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus, görögkeleti és unitárius), az "egyéb" rovatba kerültek a baptista és az egyéb vallásúak, a felekezeten kívüliek és az ismeretlen vallásúak. Az oldalrovat férfi-nő bontásban tartalmazza az izraelita vallású nagyszülők, illetve szülők számát. A településenkénti adatok az 1941. évi XV. tc. alapján "zsidónak minősített" nem izraelita vallású személyek számáról az 1. sz. táblázatban kerültek közlésre. A kifejtett elképzelések alapján a kötet alapközlését az alábbi fejrovatok szerint közöljük, kétoldalas táblázatokon. 1. Sorszám 2. Település megnevezése az 1941. évi közigazgatási beosztás szerint 3. Az összes népesség száma 1880 4. 1941 5. Az izraelita vallású népesség száma 1840 6. 1880 8