A zsidó népesseg száma településenként 1840–1941 (1993)

BEVEZETÉS (magyar és angol nyelven)

A táblázatok fejrovatában az "1910. évi", ill. az "1941. évi közigazgatási beosztás szerint" megjelölés csupán arra utal, hogy az oldalrovat az ezeknek megfelelő népszámlálási kiadványok területi csoportosítását tartalmazza. Valójában a feldolgozás során figyelembe vettek olyan közigazgatási változásokat, községegyesítéseket, ill. községalakulásokat, amelyek a népszámlálás eszmei időpontja és a feldolgozás ideje között következtek be. A vármegyék (ill. közigazgatási kirendeltségek), ezeken belül a járások és megyei (1910ben rendezett tanácsú) városok, a járásokon belül a községek alfabetikus sorrendben követik egymást. Az utolsó megyei város, ill. rtv. után a vármegye összesen sora, majd a területileg a vármegyéhez kapcsolódó törvényhatósági jogú város (városok) következnek. Az 1. sz. táblán azoknál a járásoknál, ill. vármegyéknél, amelyeket a trianoni határ kettéosztott, — az adatsorok összehasonlíthatósága érdekében — két összesítő sor is van, a trianoni, ill. az elcsatolt területre való utalással. A korábbi népszámlálások azon községeinek adatait, amelyek önállóságukat elvesztették, beolvadtak más községbe, városba, annak a községnek, városnak az adatsora tartalmazza, amelyikhez 1910-ben, ill. 1941-ben tartoztak. Az 1880-1941 között alakult községeknél, azoknak az éveknek oszlopában, amelyekben az adott község nem létezett, ezt a tényt ".." jelzi. Ugyancsak ".." jelöli az ismeretlen adatot az 1920. és 1930. évi népszámlálás oszlopában, amennyiben a település nem tartozott Magyarországhoz, ill. az 1840. év oszlopában, ha az adatforrásban nem szerepelt a település. A települések közötti településrész (külterületi) csatolásokat nem tartalmazzák az adatok. Tehát egyes esetekben az itt közölt népességszámok némileg eltérhetnek a más forrásokban (pl. népszámlálási kiadványok visszatekintő adatai) található adatoktól. Azokat a településeket, amelyeket a határ kettévágott, még abban az esetben is a határon inneni településekhez soroltuk, ha népességének nagyobb része a határon túlra került. Pl. Komárom város adatai teljes egészében a trianoni területnél találhatók, Nagylak adatait nem a 2., hanem az 1. sz. településsoros tábla tartalmazza. Az áttekintés kedvéért az alapadatokon kívül, megfelelő összesítésekben is közöljük az adatokat. Az 1. sz. tábla adatait külön részletezzük a trianoni és az 1941-ben hozzácsatolt terület szerint; a 2. sz. tábla adatait természetesen csak egy összesítésben adjuk meg. Mind a két táblázatnál a területi részletezés a következő: Községek összesítése vármegyék szerinti-részletezésben Megyei városok Vármegyék Törvényhatósági jogú városok A 3. sz. táblázat részletezi ezek összesítését. Ezenkívül az összefoglaló adatok között publikáljuk — mint ahogy azt már korábban jeleztük — a nem izraelita (általában keresztény) vallású, ún. "zsidónak minősített" népességet, felekezetek és izraelita felmenőik szerinti részletezésben, külön az 1939. és az 1941. évi törvényekben foglalt minősítés alapján. A 4. sz. táblán a két ismérv szerinti megyesoros adatokat a törvényhatósági jogú városok adatai követik; az 5. sz. táblán a vallás, az izraelita felmenők és a nemek egybevetését Magyarország és Budapest részletezésben adjuk közre. 10