Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

I. A NEMZETISÉGI STATISZTIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI - Takács Imre: Nemzetiségi statisztika, nemzetiségi jog

Az egyezményekhez csatlakozó államok kötelezettséget vállaltak a diszkrimináció megelőzésére vagy megszüntetésére, ami kiterjed az etnikai kisebbségeket sújtó diszkrimináció tilalmára is. Alávetették magukat az egyezmények betartását biztosító nemzetközi ellenőrzésnek. Az 1948. december 9-én kelt szerződés a népirtást a nemzetközi jogba ütköző bűncselekménynek minősíti. A népirtás valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésére irányuló, szándékosan elkövetett cselekmény, amely már a csoport tagjait érintő súlyos testi vagy lelki sérelem okozásával is megvalósul. Bár a kételyek nem oszlottak el az etnikai kisebbségek jogainak az individuális jogok egyenlősége révén történő biztosításával szemben, az ENSZ-ben minden olyan próbálkozás zátonyra futott, amely a kollektív jogok elismerését kezdeményezte.

1

3 Egy hosszú időszak következett, amelyben a szakértők vélhetőleg szándékosan temetkeztek a fogalmakról folytatott terméketlen vitákba.

1

4 Az ENSZ illetékes albizottságainak felkérésére készült Capotorti jelentés is a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság definíciójára utal vissza és kedvező fogadtatásra talált az albizottságban. A szubjektív elem hangsúlyozása azonban jugoszláv ellenkezésbe ütközött és így újabb értékes idő veszett el a létükben veszélyeztetett kisebbségek védelme szempontjából.

1

5 Aligha lehet arra számítani, hogy belátható időn belül nemzetközi konszenzus alakulhat ki az etnikai kisebbség konstitutív jegyeinek megállapításában. A nemzetiség egyetemes érvényű fogalmának keresése helyett a népcsoportok különböző szempontból történő meghatározásával lehet az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek jogainak nemzetközi védelmét megoldani. Az UNESCO 1960. december 15-én nemzetközi egyezményt fogadott el az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés ellen. Az egyezmény megtilt minden, a fajon, bőrszínen, nemen, nyelven, valláson, politikai vagy bármilyen egyéb véleményen, nemzetiségi vagy társadalmi származáson, vagyoni helyzeten vagy születésen alapuló hátrányos megkülönböztetést. Nem tekinthető diszkriminációnak a nyelvi okokból külön rendszerek vagy intézetek létesítése és fenntartása. Az oktatásnak az emberi személyiség teljes kifejlődésére, az emberi jogok tiszteletben tartására kell irányulnia, és elő kell segítenie a megértést, a türelmet és barátságot minden nemzet és minden faji vagy vallási csoport között. Az egyezmény előírja, hogy el kell ismerni a nemzeti kisebbségek tagjainak jogát saját oktatási tevékenység folytatására, beleértve iskolákfenntartását is, valamint saját nyelvük használatát vagy oktatását, feltéve azonban, hogy: - ezt a jogot nem olyan módon gyakorolják, amely akadályozza a kisebbségek tagjait az egész közösség kultúrájának és nyelvének megértésében és tevékenységében való részvételben, vagy amely veszélyezteti a nemzeti szuverenitást; - ezekben az iskolákban az oktatás színvonala nem alacsonyabb az illetékes hatóságok által előírt vagy elfogadott általános színvonalnál; - ezeknek az iskoláknak a látogatása szabadon választható. Az egyezmény szövege tükrözi azokat a nehézségeket, amelyek a nemzetiségi kisebbségek anyanyelven oktató iskoláinak működésével kapcsolatban felmerültek. Tartózkodik az egyezmény a pozitív diszkrimináció lehetőségének kimondásától, pedig az elvi célok között kiemelt jobb megértést mind a kisebbség, mind az államiságot meghatározó többség körében a kétnyelvűség erősítése segítené elő. 1965. december 21-én kelt a faji megkülönböztetés minden formájának tilalmáról szóló ENSZ-megállapodás, amely a vallási diszkrimináció tilalmát is kimondja. Ez a szerződés az egyes személyek megkülönböztetésének tilalma mellett védi a személyek csoportjait is. "Faji megkülönböztetés" fogalma minden olyan különbségtétel, kizárás, megszorítás vagy előnyben részesítés, amelynek alapja a faj, a szín, a leszármazás, a nemzetiségi vagy etnikai származás, és amelynek célja /vagy eredménye/ a közélet bármely területén az emberi jogok és alapvető szabadságjogok egyenrangú élvezetének megsemmisítése vagy csorbítása. Ez az egyezmény elismeri a pozitív diszkriminációt, és ezért kirekeszti hatálya alól az olyan különleges intézkedéseket, amelyek kizárólag a védelemre szoruló egyes faji vagy etnikai csoportok vagy egyének megfelelő fejlődése érdekében hoztak. A mindmáig legjelentékenyebb, az ENSZ keretében kötött nemzetközi megállapodás a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, amelyet az ENSZ közgyűlése 1966. december 16-án fogadott el. Tételes jellege 56