Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

III. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Hoóz István: A cigányokkal foglalkozó statisztika továbbfejlesztésének és megújításának lehetőségei

tanácsapparátusból gyűjtöttek be és amelyek az intézkedések alapját képezték azokban az évtizedekben. Látható, hogy ezek a számok csak főbb tendenciáikban egyeznek meg az 5. és 6. tábla adataival. Úgy vélem, hogy ez /a 7. tábla/ azoknál durvább becslésnek tekinthető. Az 1970-es és az 1980-as években a legkülönbözőbb szakterületek művelői és tudományos kutatói hajtottak végre a cigányokra vonatkozó adatgyűjtéseket, mint erről azoknak az éveknek bibliográfiái is tanúskodnak. E vizsgálatok tematikája nem összehangolt, előre kidolgozott kutatási terv alapján készült, hanem a cigányság helyzete iránt érdeklődő egyének, vagy intézmények szervezték az ország legkülönbözőbb részein, a helyzetet jobbító szándékkal. Bár nehéz volna összehangolni a demográfiai, néprajzi, egészségügyi, urbanisztikai pedagógiai és szociológiai kutatások eredményeit, összességükben mégis rengeteg új ténnyel gazdagították a cigányokra vonatkozó ismereteinket és szolgálták a cigányság társadalmi hátrányainak leküzdése érdekében folyatott közigazgatási erőfeszítéseket. Ezek a kutatások azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy az átalakulást jórészt a társadalom többségének érdekei szerint kívántuk megoldani, nem pedig elsősorban az érdekeltek sajátos szempontjainak figyelembe vételével. A cigány nemzetiségű lakosság megyék szerinti megoszlása 1990-ben /6. tábla/ Ebből a cigányok Megye A népesség száma száma* százalékos megoszlása népességhez viszonyított aránya Budapest 2 016 774 8 123 5,7 4,0 Baranya 418 642 6 795 4,8 1,6 Bács-Kiskun 544 748 4 979 3,5 0,9 Békés 411 887 3 184 2,2 0,8 Borsod-Abaúj-Zemplén 761 963 31 882 22,4 4,2 Csongrád 438 842 2 118 1,5 0,5 Fejér 420 628 2 497 1,7 0,6 Győr-Sopron 424 439 1 126 0,8 0,3 Hajdú-Bihar 548 728 7 584 5,3 1,4 Heves 334 408 8 176 5,7 2,4 Jász-Nagykun-Szolnok 426 491 9 112 6,4 2,1 Komárom-Esztergom 315 208 1 445 1,0 0,4 Nógrád 227 137 5 901 4,1 2,6 Pest 949 749 6 665 4,7 0,7 Somogy 344 708 8 458 5,9 2,4 Szabolcs-Szatmár 572 301 24 970 17,5 4,4 Tolna 253 675 2 887 2,0 1,1 Vas 275 944 1 630 1,1 0,6 Veszprém 382 153 1 875 1,3 0,5 Zala 306 398 3 276 2,3 1,1 Összesen 10 374 823 142 683 100,0 1,4 •Forrás: 1990. évi népszámlálás. Magyarország nemzetiségi adatai megyénként KSH, Budapest, 1992. 235.p. De melyek "az érdekeltek sajátos szempontjai?" Egyre világosabban kell látnunk, hogy ilyen elszigetelt, a népességnek más-más csoportjaira kiterjedő vizsgálatokkal a kérdésre nem fogalmazhatjuk meg a választ, mert ezekből a mozaikokból nem áll össze a hazai cigányság képe, társadalmi-gazdasági, kulturális helyzetének jelenlegi állapota. A korábbi évek vizsgálataiból kitűnt már, hogy a magyarországi cigány népet nem lehet egységes egésznek tekinteni, sem társadalmilag, sem gazdaságilag. A feldolgozás során nyert sokféle adatból arra kell következtenünk, hogy a cigányoknál a nyelvtudás és a származás összefüggése nem olyan egyértelmű, mint azt korábban gondoltuk, vagy mint más etnikumoknál láttuk. A nemzetiség itt nemcsak nyelv, hanem közösségtudat is, mellyel több generáción keresztül az azonos származású népességnek a nyelvét nem beszélő tagjai is rendelkezhetnek. De kitűnt a korábbi megoldásból az is, hogy a cigány etnikum sem olyan zárt egység, mint azt korábban gondoltuk. E zárt jelleg egyre több területen fellazult. Változott a ruházat, a nyelvhasználat, a hagyományokhoz való ragaszkodás szorossága stb. így a kritériumokat lazábban kell meghatározni, a rétegződést, a fokozatokat is tudomásul kell venni, hisz holnap, vagy a közeljövőben 346