Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
III. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Hoóz István: A cigányokkal foglalkozó statisztika továbbfejlesztésének és megújításának lehetőségei
megoldásával, megoldási lehetőségeivel foglalkozik. így itthon és külföldön egyaránt a cigányok megfigyelése, minősítése, kultúrájuk, életmódjuk alapján történik. Vagyis a speciális adatgyűjtések mindig minősítésen alapulnak. Ezeknek a statisztikai adatgyűjtéseknek a célja nem a magánéletbe való beavatkozás, hanem a közigazgatás közérdekű cselekvéseinek megalapozása, a cigányságnak és helyzetének jobb, reálisabb megismerése. Az egyik ilyen adatgyűjtés sorozatot, amelynek eredményei felhasználhatók a cigányok számának és területi megoszlásának reálisabb becslésére is, a volt Művelődési Minisztérium hajtotta végre az általános iskolákba járt cigánygyermekek rendszeres összeírásával. Az 1981-82. tanév adatait az 5. táblában foglaltuk össze. Amint a harmadik oszlop végeredménye mutatja, az ezekhez a generációkhoz tartozó gyermeknek kb. 6%-a cigány származású. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy ezek amikor majd felnőttek lesznek, a cigányok népességen belüli országos aránya is ilyen lesz. Ez csak feltételezés, mert a cigányok halandósága jelentősen meghaladja a nem cigányokét, vagyis kevesebb cigánygyermek éri meg a felnőtt-, vagy öregkort, mint a nem cigány. Az általános iskolába járó cigány tanulók száma és megoszlása megyénként az 1981-1982-es tanévben 15. tábla/ Megye A cigány tanulók Megye száma megoszlása össznépességhez viszonyított aránya Baranya 4 212 5,8 8,7 Bács-Kiskun 2 334 3,2 3,6 Békés 1 776 2,5 3,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 14 215 19,8 14,4 Csongrád 1 287 1,8 2,6 Fejér 1 209 1,7 2,3 Győr-Sopron 920 1,3 1,8 Hajdú-Bihar 4 228 5,9 6,1 Heves 3 878 5,4 10,0 Jász-Nagykun-Szolnok 4 076 5,7 7,7 Komárom-Esztergom 974 1,3 2,6 Nógrád 3 453 4,8 12,7 Pest 4 069 5,7 3,5 Somogy 4 128 5,7 10,5 Szabolcs-Szatmár 10 807 15,1 13,2 Tolna 2 255 3,1 7,4 Vas 1 142 1,6 3,5 Veszprém 1 166 2,2 3,5 Zala 2 121 2,9 6,0 Budapest 3 259 4,5 1,7 Összesen 72 009 100,0 5,9 Forrás: Kurucz Dezső: Cigány tanulók az alsó- és középfokú oktatási intézményekben 1981/1982. tanév. Művelődési Minisztérium, Budapest, 1982. 71.p. Az általános iskolásokra vonatkozó adatok azonban felhasználhatóak a cigányok száma megyék szerinti bontásának becslésére is. Feltételezzük, hogy az általános iskolások területi megoszlása hasonló az összes népességéhez. A közölt grafikon /l. ábra/ arra utal, hogy ez a feltételezés indokolt, hisz a népesség arányátjelző szalag a megyék többségében azonos, vagy hasonló az általános iskolások arányát szemléltető szalagéval. Bár némileg eltérő az egyes megyékben a termékenység, de /Budapest kivételével/ nem olyan mértékben, hogy ennek a következtében a grafikonon nagy aránytalanságok mutatkoznának. Ha az általános iskolai tanulók területi megoszlása ilyen szoros kapcsolatban van az egész népesség megoszlásával, megengedhetjük magunknak azt a feltételezést, hogy ugyanez a feltételezés fennáll a cigányok esetében is. Amennyiben ez valóban így van, akkor a cigány népesség megoszlása 1981-82-ben hasonló lehetett az 5. tábla második oszlopában közölt adatokhoz. Mivel Baranya megyében az 1980-as népszámláláshoz kapcsolódó speciális nemzetiségi adatgyűjtés 5 kiteijedt a cigányokra is, vissza tudunk következteni a cigányok országos számára is. Ugyanis 344
