Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

III. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Kepecs József: Adat-összeállítások a történeti Magyarország nemzetiségeiről és etnikai kisebbségeiről

megteremtése indokolt lehetne egy olyan országban, ahol jelentős a nemzetiségek száma, így különösen indokolt lenne ez a Kárpát-medencében, ahol országhatárokon belül nagyon jelentős a nemzetiségek száma. Úgy tudom, egyes részadatok egyes helyeken már számítógépen vannak, de ezekről részletes információk tudomásom szerint nem állnak rendelkezésre. Éppen ezért közbülső kiegészítő megoldásnak látszott adatgyűjtemények készítése és kiadása, mert úgy gondoltuk, hogy ez is előre viheti a téma kutatásban résztvevők munkáját. Talán segédeszköz lehet politológusok, szociológusok, vagy más foglalkozásúak részére is. A OTKA keretében kiadásra került első adatgyűjtemény Erdély településeinek anyanyelvi, vagy nemzetiségi kisebbségek szerinti megoszlását mutatta be, 1991-ben jelent meg 534 oldal terjedelemben. A kilencven évet felölelő történelmi időszak alatt számos közigazgatási változás következett be. Ezek tárgyszerű, időrendi követése és az adatok összehasonlításának biztosítása rendkívül nehéz feladatnak bizonyult. A munkálatok során a változásokat járási és - egy-két kivétellel - községi szinten átvezették, a községrészek /átcsatolások/ tekintetében azonban erre csak kivételes esetben került sor. E kötet az 1910. évi magyar népszámlálás területsoros közlését veszi alapul és valamennyi adatot e területi rend szerint publikálja, a népesség anyanyelv szerinti megoszlását magyar, román, német és egyéb csoportosításban részletezi. A közölt anyanyelvi, illetve nemzetiségi adatoknál részletesebb közlést tartalmaznak a felhasznált forrásmunkák. A kötetben ennek részletezésére nem volt lehetőség, de tájékoztatásul az első részben összefoglaló adatok találhatók az eredeti közléseknek megfelelően, vármegyék és törvényhatósági jogú városok szerint. Ez a közlés egyébként arra is alkalmas, hogy nagyobb területi egységek szerint bemutassa a nemzetiségi megoszlást. Külön összesítés készült régiók szerint - a részletesebb közlésnek megfelelően - magyar, román, német és egyéb anyanyelvi, illetve nemzetiségi adatokról. A kötet legfontosabb része az anyanyelvi és a nemzetiségi adatokat településenként bemutató adatsor, amely 4 100 község adatait tartalmazza, több mint ötszáz oldalon. A magyar településnevek mellett megadja a román elnevezést is, amely megkönnyíti a modern népszámlálások adataival történő egybevetéseknél a román kiadványok használhatóságát. A már többször említett Felvidék és Kárpátalja kötetek munkában vannak. Ezekről talán még azt kell megemlítenem, hogy az 1880. és az 1910. évi magyar statisztikai szolgálat adatain kivül az 1921. évi csehszlovákiai népszámlálás, valamint az 1930. évi csehszlovák községi szintű nemzetiségi statisztika adatait és a magyar közigazgatás alá tartozó területek 1941. évi adatait foglalja magában. E kötetben is közölni kívánjuk az 1945. után időszakra vonatkozó adatforrásokat, mivel a kitelepítések, illetve a lakosság cserék miatt jelentős eltolódás következett be a lakosság nemzetiség szerinti összetételében. A kötetet 1993-ban tervezzük megjelentetni. A felvidéki és kárpátaljai kötetnél is feltüntetjük majd a települések szlovák nyelvű elnevezését is, már csak azért is, hogy az I. világháborút követő, illetve későbbi időszak adatsorait /főleg külföldi kiadványok alapján/ könnyebb legyen felhasználni. A vajdasági /délvidéki/kötet öszeállításával is foglalkozunk és remélhetőleg képesek leszünk 1993. végén, vagy 1994. elején kiadni azt is. A magyar statisztikai szolgálat a II. világháborút megelőző időszakról számos adatforrással és elemzéssel rendelkezik. Ezek egy része, különösen 1938-44 közötti időszak néhány publikációja, talán átértékelésre, felülvizsgálatra szorul. Az OTKA keretében végzett kutatások, illetve a nemzetiségi, etnikai kérdéscsoport témaköréből megemlítem, hogy a nemzetiségi /anyanyelvi/ adatokat bemutató kötetekhez hasonló fontosságú lenne a lakosság vallására vonantkozó adatok összeállítása, közlése és elemzése. E mellett szükséges lenne pótolni valamilyen formában a hiányzó adatokat is. A vallási adatok összeállítása, pótlása, elemzése szerteágazó és bonyolult feladatot jelent. így a tervek megvalósítása hosszabb kutatási időszakot igényelne. E sorozat előtanulmányaként, illetve talán részben történeti emlékeztetőül készül egy kötet, mely a magyarországi izrealita népességet mutatja be 100 éves idősorban, települések szerinti részletezésben. /Ez a kötet úgy a területi részletezés, mint egyéb megoldásokban értelem szerint nagyon eltér majd azoktól a kötetektől, melyeket e témakörben összeállítani kívánunk./ Az izraelita népesség adatait még kiegészítjük a magyar népszámlálások feldolgozási és publikált anyagából, az egyes megyékre, illetve városokra vonatkozó összesített területsoros adatokkal. 265