Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

III. A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Mészáros Árpád: Nemzetiség, anyanyelv és vallás a magyarországi népszámlálások tükrében

1,5%, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mintegy 25 ezer cigányt írtak össze, ez a lakosság 4,4%-a. Jelentősebb cigány népesség él még Hajdú-Bihar, Heves, Baranya és Somogy megyében /2,0 - 2,5% között mozog a részarányuk/. Magyarország anyanyelvi és nemzetiségi népszámlálási adatai 1941-1990 16. tábla/ Anyanyelv = A 1941 1949 1960* 1990 Nemzetiség = N szám % szám % szám % szám % Magyar A 8 655 798 92,9 9 076 041 98,6 9 786 038 98,2 10 222 529 98,5 N 8 918 868 95,7 9 104 640 98,9 9 837 275 98,8 10 142 072 97,8 Német A 475 491 5,1 22 455 0,2 50 765 0,5 37 511 0,4 N 302 198 3,2 2 617 0,0 8 640 0,1 30 824 0,3 Szlovák A 75 877 0,8 25 988 0,3 30 690 0,3 12 745 0,1 N 16 677 0,2 7 808 0,1 14 340 0,1 10 459 0,1 Román A 14 142 0,2 14 713 0,2 15 787 0,2 8 730 0,1 N 7 565 0,1 8 500 0,1 12 326 0,1 10 740 0,1 Szerb A 5 442 0,1 5 158 0,1 4 583 0,0 2 953 0,0 N 3 629 0,0 4 190 0,0 3 888 0,0 2 905 0,0 Horvát, A 37 885 0,4 20 423 0,2 33 014 0,3 17 577 0,2 bunyevác, sokác N 4 177 0,0 4 106 0,0 14 710 0,1 13 570 0,1 Szlovén, vend A 4 816 0,1 4 473 0,0 2 627 0,0 N 2 058 0,0 666 0,0 1 930 0,0 Cigány A 18 640 0,2 21 387 0,2 25 633 0,3 48 072 0,5 N 27 033 0,3 37 598 0,4 56 121 0,6 142 683 1,4 Egyéb A 27 983 0,3 14 161 0,2 14 534 0,1 22 079 0,2 N 33 869 0,4 34 674 0,4 13 744 0,1 19 640 0,2 Nem magyar A 660 276 7,1 128 758 1,4 175 006 1,8 152 294 1,5 együtt N 397 206 4,3 100 159 1,1 123 769 1,2 232 751 2,2 Összesen 9 316 074 100,0 9 204 799 100,0 9 961 044 100,0 10 374 823 100,0 * A szlovének, vendek a horvátok között szerepelnek. A vázlatos ismertetés befejezéséül a népesség II. világháború utáni vallási megoszlásáról van lehetőség tájékoztatni az 1949. évi népszámlálás adatai felhasználásával. A későbbi magyar népszámlálások programjában - sajnos - a vallás nem szerepelt, így nem tudtuk nyomon követni például, hogy az 1949-ben 12 ezernél valamivel több felekezeten kívüli, a népesség 1 %c-e, mennyivel nőtt népszámlálásról népszámlálásra. Nem ártott volna tudni, hogy pl. 1990-ben mennyien vállalták volna valamelyik felekezethez tartozásukat. A különböző felekezetekhez tartozók 1949. évi arányszámát összehasonlítva az 1920. és 1941. éviekkel a keresztény vallások közül első helyen a katolikusság arányának lassú emelkedése érdemel figyelmet, amely 1920-ban 63,9 %, 1941-ben 65,7 % és végül 1949-ben 67,8 % volt. Ellentétes irányú változás következett be az evangélikusoknál: 1920-ban 6,2%, 1941-ben6%, 1949-ben 5,2%-ra csökkent az arányuk, de számuk is mintegy 14%-kal apadt 1941-hez viszonyítva. A reformátusság száma 4,7%-kal volt több 1949-ben, mint az előző népszámláláskor és arányszámuk is emelkedett kissé /20.8%-ról 21,9%-ra/. A zsidó vallásúak száma az ismert okok következtében az 1941. évi 401 ezerről 134 ezerre apadt. Közülük 101 ezren Budapesten éltek. /A 401 ezer zsidó a trianoni Magyarország területén 1941-ben élők számát jelenti. A visszacsatolt területekkel gyarapodott országterületen 725 ezer volt a számuk 1941-ben./ A vidéki lakóhelyű 33 ezer zsidó felekezetű népesség 40%-a az ország keleti részén Borsod-AbaújZemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyében élt. A feldolgozott témákról, mint erről a dolgozat elején már szóltunk, csak megyei és nagyvárosi /törvényhatósági jogú városi, később megyei jogú városi/ adatok állnak rendelkezésre ez ideig. Nyilvánvaló, hogy ezek nem nyújtanak lehetőséget mélyebb elemzésekre, egy-egy etnikai, vallási közösség számbeli alakulásának, a változások okainak kutatására. Ehhez a tudományos feltáró munkához településszintű adatokra van szükség. Úgyszintén ilyen mélységű adatokat igényelnek azok is, akiknek mindennapi gyakorlati munkájuk kapcsán települések nemzetiségi és vallási problémáival is kell foglalkozniuk. A II. világháború utáni magyar népszámlálások meglevő települési adatsorainak összeállítása és publikálása az anyanyelvről, beszélt nyelvről, nemzetiségről stb. a Központi Statisztikai Hivatal közeljövőben megvalósítandó tennivalói közé tartozik. A tanulmányban közölt elemzés részletesebb megvilágításához az alábbiakban közlöm a magyarországi népszámlálások idevonatkozó adatait. 198