Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Mirnics Károly: Módszertani nehézségek a vajdasági magyarság identitásának tanulmányozása során
döntésre addig nem kerül sor, amíg fel nem lazul teljesen a nemzeti-etnikai csoporthoz fűződő kötelékeinek sokasága, amíg az egyénben nem inog meg a teljes addigi értékítélet-rendszer. Amíg az egy nemzethez tartozó egyén szinte egész élete folyamán soha sincs ilyen megpróbáltatásnak kitéve, a kisebbségi egyént attól függően, milyen nehéz a sorsa, nap mint nap ilyen dilemma teszi próbára. Azonosságtudata, etnikai közösségéhez való ragaszkodása folyton kísértésnek van kitéve. A kételyeket kiváltó okok lehetnek nagyon valósak is, nyomósak és erősen beleágyazottak a gazdasági és társadalmi alapba /életben maradni, emberhez méltóan élni stb./, de lehetnek teljesen látszólagosak is. Az elnemzetlenítő politikának ugyanis éppen az a célja, hogy ezeket a teljesen alaptalan illúziókat és pszichológiai ráhatásokat is úgy tüntesse fel a kisebbségi egyén előtt, hogy végzetes lehet számára, ha továbbra is ragaszkodik etnikai közösségéhez /ezt a célt szolgálja az álhírek teijesztése, s az olyan lehetőség felvillantása, hogy csak akkor állhat bejavulás az egyén életében, ha teljesen behódol a többségi nemzetnek/. Amikor a kisebbségi helyzetről beszélünk, meg kell különböztetni olyan tényezőket, amelyeket lehetetlenség mennyiségi mértékegységekben és adatokban kifejezni; ezek ugyanis magában egy adott ország gazdasági, politikai és szociális rendszerében és döntéshozatalában, illetve történelmi adottságaiban, vagy más országokkal való összehasonlíthatóságában /örökségében/ keresendők. Ezek a minőségi tényezők a legnagyobb mértékben befolyásolják azokat a jelenségeket, amelyek már mennyiségi egységekben is kimutathatók. Meg kell állapítanunk, hogy az olyan kutatások lehetősége, amelyek a rendszerbeli tényezők hatását vizsgálták volna a kisebbségi helyzetben, Jugoszláviában ugyanolyan tabu téma volt, mint a többi szocialista országban, ahol a magyarok kisebbségi sorsban élnek. Ezekre eddig sem a kisebbségek, sem anyaországuk nem hathatott, pedig a kisebbségi helyzet javítása a politikai döntéshozatal szférájában van. A rendszerbeli hatások és intézkedések megnyilvánulásai a kisebbségi jövőre vonatkozóan lemérhetőek számos demográfiai mennyiségi mutatóval. Ezek például a következők: a kisebbségi népesség számának és arányának csökkenése, a születés arányának alakulása, a vegyes házasságok gyakorisága, a külső és belső vándormozgalmak erősödése. Az viszont, hogy mit tesz az államrendszer a kisebbségi megmaradás érdekében, jól lemérhető azokon a statisztikai adatokon, amelyek arra vonatkoznak, hogy: a) milyenek az anyanyelvi tömegkommunikáció lehetőségei /a sajtó, a rádió, a televízió hozzáférhetősége és ezek mennyiségi mutatói/; b) milyenek az általános, középfokú, főiskolai és egyetemi szintű oktatás anyanyelvi lehetőségeinek mennyiségi mutatói; c) az anyanyelv használata a közigazgatásban és általában a közéletben; d) az anyanyelvi kulturális intézmények hálózata és tevékenységének mennyiségi mutatói /színház, könyvkiadás, a legkülönbözőbb műkedvelő csoportok, színtársulatok stb. működése/; e) a kisebbségi élet tárgyi emlékeinek megőrzése és tanulmányozása /levéltárakban, múzeumokban, a műemlékek védelme stb./. A foglalkoztatásban és a gazdasági életben betöltött kisebbségi arányok és pozíciók felfoghatók mint a kisebbség demográfiai jellemzői, de úgy is, mint olyan intézkedések, amelyek segítik a kisebbség megmaradását. Ezek kifejezhetők statisztikai és demográfiai adatokban. Ami a jugoszláviai-vajdasági magyarság helyzetének statisztikai-demográfiai kutatását illeti, szinte valamennyi fentebb felsorolt területen olyan módszertani problémák adódnak, mint: a) a statisztikai információk hiánya /ugyanis az illetékes statisztikai adatgyűjtő intézmények és szolgálatok nem gyűjtenek számos, kisebbségi vonatkozásában is nélkülözhetetlen adatot, vagy ha ezeket begyűjtik, nem dolgozzák fel, nem jelentetik meg megfelelő szinten, nem teszik hozzáférhetővé stb./; b) az adatok minősége megbízhatatlan, s ez lehetetlenné tesz bármilyen megbízható előrejelzést a kisebbség várható demográfiai helyzetét illetően. 142
