Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Pollák Lajos: Adatok a csehszlovákiai magyar kisebbség számának alakulásáról 1945-1970 között

Az 1970. évi népszámlálás adatai szerint Csehszlovákiában 573 886 olyan állampolgár élt, aki magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Szlovákiában 534 olyan község volt, ahol a magyarok részaránya 10%-kal magasabb, és 544 olyan község, ahol a magyar lakosság száma több volt száznál. Ugyancsak az 1970. évi népszámlálás adatai szerint a szlovákiai magyarok 80,1 %-a, azaz 460 000 magyar olyan községben élt, ahol többséget alkotott. A magyarok kétharmad része /368 000 fő/ 352 dél-szlovákiai községben él és részarányuk meghaladta a lakosság létszámának 70%-át. A magyar lakosok több mint fele olyan községekben és városokban él, ahol az összlakosság több mint 80%-át teszik ki. Az 1961. és az 1970. évi népszámlálások közötti időszakban Csehszlovákia lakossága 612 ezerrel, vagyis 4,5 %-kai emelkedett. Szlovákiában a növekedés 368 ezer, azaz 8,8% volt. A csehszlovákiai magyarság viszonylag szintén magas gyarapodást ért el. Az egész országban a magyarok száma 38 634 személlyel, tehát 7,2%-kal, Szlovákiában pedig 35 128 lakossal 16,8%-kai/ emelkedett. A magyarság országos részaránya 3,9%-ról 4,0%-raemelkedett, míg magában Szlovákiában 12,4%-ról 12,2%-ra csökkent. Szlovákiában a magyar nemzetiség két népszámlálás közötti viszonylagos csökkenése szorosan összefüggött a szlovák és magyar lakosság, a déli és északi járások természetes szaporulatának különbségével. Népmozgalom Szlovákiában 1901-1945 /l. tábla/ Időszak Az élveszületettek száma Az elhalálozások száma A természetes szaporulat A tényleges szaporulat Migrációs veszteség Ezer fő 1901-1910 1068,4 717,9 350,5 133,0 -217,5 1911-1920 840,0 658,2 181,8 81,0 -100,8 1921-1930 1019,9 565,7 454,2 330,0 -124,2 1931-1940 849,4 510,4 339,0 224,0 -115,0 1941-1945 434,1 286,0 148,1 -122,0 -270,1 J., Svetőn: Vyvoj Obyvatelstva szerint Szlovákiában a természetes szaporodás az 1968-as adatok szerint 9,4% volt, a dél-szlovákiai járásokban együttvéve csak 6,4%. A legmagasabb természetes szaporodás a dél-szlovákiai járások közül a dunaszerdahelyi járásban volt: 10,2%, a legalacsonyabb pedig a lévai járásban: 2,1%. 1970-ben a magyarok Csehszlovákiában 14 436 km

2-nyi területen éltek, ez Szlovákia összterületének 29,4%-át jelentette. Ezen a területen élt Szlovákia összlakosságának egynegyede /25,1%/. 1961-ben Csehszlovákiában a magyar nemzetiségű lakosság korátlaga még viszonylag kedvező volt. A családok népességének nagyságát, létszámát illetően Szlovákiában a megoszlás 1961-ben a következőképpen alakult. Az átlagos családnagyság: 3,31 fő a magyar; 3,56 fő a szlovák; 2,94 fő a cseh és 3,35 fő az ukrán nemzetiségű lakosság esetében. A magyar nemzetiségű kisebbség aránya 1910-1930 között Szlovákiában: 1910-ben 30,60%; 1919-ben 23,50%; 1921-ben 21,48% és 1930-ban 17,58%. 128