Kárpátalja településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1996)

ELOSZO

ELOSZO Az OTKA támogatásával - az új szemléletmódnak megfelelően - lehetőség adódott arra, hogy a történelmi Magyarország településeinek anyanyelvi, illetve nemzetiségi összetételét a népszámlálási adatok alapján, idősorokat tartalmazó kiadványokban mutathassuk be. így került sor 1991-ben az első kötet, "Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása (1850-1941)" kiadására. A második kötet kiadására 1996-ban került sor, mely kötet a fenti kezdeményezés folytatásaként Szlovákia településeinek korábbi 1880., 1910., 1921. és 1930. évi népszámlálásokra alapozott nemzetiségi, illetve anyanyelv szerinti összetételét publikálta. Ezen kívül tartalmazta az 1938-ban Magyarországhoz csatolt települések 1941. évi magyar népszámlálási adatait. E köteteket követték külön-külön az Erdély és a Felvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban c. kiadványok. Ezek a kiadványok összesen 2366 oldal terjedelemben jelentek meg. Most a közép-európai rendeződést és tudományos célokat egyaránt szolgáló sorozat újabb kötetét nyújtjuk át az olvasóknak, felhasználóknak. Ebben Kárpátalja településeinek 1880., 1910., 1930. és 1941. évi nemzetiségi adatait foglaltuk össze. Tudatában vagyunk annak, hogy a közölt adatok felhasználása meghatározott statisztikai definíciók, közigazgatási szervezeti változások, adatközlési sajátosságok ismeretét, mérlegelését teszi szükségessé. A településenkénti adatokat megelőző összefoglalásban mindezekre részletesen kitérünk. Bevezetésképpen azonban ki kell emelnünk, hogy idősoraink eleve kettős értelműek. 1880-ban, 1910-ben és 1941-ben a népszámlálások a megszámlált népesség anyanyelvét rögzítették, az 1921. és 1930. évi csehszlovák népszámlálás azonban a népesség nemzetiségét tudakolta, a nemzetiség legfőbb ismérvének minősítve az anyanyelvet. Azt sem mellőzhetjük, hogy a népszámlálások különféleképpen részletezték az anyanyelveket, a nemzetiségeket: 1921-ben és 1930-ban új, eddig nem használatos nemzetiségi kategóriát - a zsidó nemzetiséget - alkotva. A közigazgatási szervezeti és területi változásokat igyekeztünk hiánytalanul regisztrálni, de az eredeti adatközlések rendjéhez, részletezéséhez alkalmazkodnunk kellett. Elsősorban ennek tudható be, hogy elenyésző különbség keletkezett a csehszlovák statisztikai források és kiadványunk összegező adatai között. E kötet kiadásánál, mint ahogy azt már a korábbi kötetekben ismertettük, arra törekedtünk, hogy elsősorban a Kárpátalján nagy számban lévő három nemzetiség (magyar, rutén, német) népesség adatait mutassuk be. A kötet terjedelmi korlátai is kényszerítőleg hatottak e tekintetben. Az egyéb nemzetiségek rovatában összevontuk a kisebb etnikai csoportokat. A száz főnél nagyobb, vagy a település népességszámának 10 százalékát meghaladó csehszlovák, zsidó, román, lengyel és cigány nemzetiségűek adatait településenkéntjegyzetben tesszük közzé. Hangsúlyoznunk kell, hogy a települések idősorai egyrészt a nemzetiségenkénti különböző demográfiai tényezők - a természetes és a tényleges népmozgalom - nagyságrendjét és változását tükrözik, másrészt a nemzeti identitástudat állandóságát, illetve változékonyságát. Nem kétséges ugyanis, hogy a nemzetiségi struktúra településenkénti, közigazgatási egységenkénti arányszámai visszatükrözik a gazdasági, társadalmi, politikai, adminisztratív faktorok együttes hatását. 7