Kárpátalja településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1996)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

A zsidó és szlovák nemzetiségű népesség hányada járásonként, 1921, 1930 (folytatás) Vármegye, járás Zsidó Szlovák Vármegye, járás nemzetiségű Vármegye, járás 1921 1930 1921 1930 Máramaros vármegye Dolhai 9,46 10,29 3,01 3,59 Huszti 16,80 15,85 0,86 2,87 Ökörmezői 15,51 13,94 0,50 1,47 Szigeti 16,74 16,80 1,10 2,80 Taraczvizi 16,81 16,03 1,29 1,25 Técsői 17,57 16,14 1,51 2,02 Tiszavölgyi 12,10 11,96 1,86 4,07 Szabolcs vármegye Tiszai 2,24 2,49 1,07 2,48 Szatmár vármegye Szatmárnémeti 11,72 5,39 0,07 1,93 Ugocsa vármegye Tiszáninneni 13,96 12,33 1,93 1,58 Tiszántúli 10,50 8,17 1,55 3,17 A járások községeinek nemzetiségi összetétele általában hasonlít a járások nemzetiségi struktúrájához. Néhány járásban azonban egy-egy községet vagy községcsoportot a többséget alkotó környezet ellenére is a kisebbségi nemzetiség vagy nemzetiségek dominanciája jellemez. Ilyen szigetszerű etnikumok alakultak ki rutén-német relációban, például a Szolyvai járásban (Kékesfüred, Szuszkóújfalu, Újtövisfalva stb). A magyar többségű Tiszaháti járásban pedig Alsóremete, Felsőremete és Kovászó falvak lakossága 1880-1941 között rutén nemzetiségű volt. Az is szembetűnő, hogy néhány község nemzetiségi összetétele az egymást követő népszámlálások szerint alapvetően megváltozik, különösen az 1910 és 1921 évek viszonylatában. Olykor megállapítható, hogy az azonos vallású görög katolikus település magyar nemzetiségű népessége rutén nemzetiségűvé minősült. 20