Kárpátalja településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1996)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK A trianoni döntés Bereg, Máramaros, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Ung vármegye egy részét is Csehszlovákia fennhatósága alá rendelte. Ez a 12 631 km 2 nagyságú régió Csehszlovákia közigazgatásilag elkülönített, meghatározott igazgatási és szervezeti jogok­kal felruházott területévé alakult - Podkarpatská Rus néven. A magyar nyelven használatos Kárpátalja, Ruténföld tehát ennek a régiónak földrajzi elhatárolására utal és nem szó sze­rinti fordítása hivatalos nevének - Kárpátaljai Oroszország. Kárpátalja 1939 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1945. június 29-én a Szovjetunió részévé vált Zakarpatska Ukraina (Kárpátokon túli Ukrajna) néven. Kárpátalja területét, határait a trianoni döntést követően, nemzetközi egyezmények alapján többször módosították. Községátcsatolások, lakott településrészek és nem lakott külterületek cseréje zajlott le. (Ezeknek a területmódosításoknak a felsorolását lásd az I. sz. jegyzetben.) Kiemelendő továbbá, hogy a Kárpátalja szervezetét és igazgatását szabályozó 1922. évi statútum ideiglenes, ún. demarkációs vonallal különítette el Szlovákiát és Kárpátalját. A demarkációs vonaltól keletre fekvő 32 község igazgatását szlovák szervek látták el, a nyugatra fekvő három község közigazgatási felügyelete pedig az ungvári ható­ságok feladatát képezte. Az ideiglenes demarkációs vonal 1927-ben végleges határrá válto­zott és a települések közigazgatási felügyelete is az új határ szerint rendeződött. (A har­mincöt község 1921. évi adatait lásd a II. sz. jegyzetben.) Az előzőekben ismertetett határmódosításokkal összefüggésben hangsúlyozandó, hogy nagyrészt az 1921. február 15-én megtartott népszámlálás után következtek be. Az 1927-ben publikált, a települések adatait tartalmazó csehszlovák statisztikai forrás azonban már tekintetbe vette a határmódosításokat, azaz nem a népszámlálás időpontjának népes­ségi adatait közölte. Kárpátalja területi közigazgatási rendje 1927-ben átalakult. A korábbi 1910. évi vár­megyei és járási területi közigazgatási egységeket megszüntették és a 19 járás helyett 12 járást alakítottak ki, megszüntetve a vármegyei önkormányzatokat. A közigazgatás területi szervezetének átalakítása során településeket vontak össze, osztottak fel. A nagybirtokok felosztásához kapcsolódva új, úgynevezett kolonizációs falvakat alakítottak ki, ebősorban a magyar etnikumú településekből. (A III. számú jegyzetben közöljük az egyesített és felosz­tott községek és a kolonizációs falvak adatait.) A csehszlovák törvényhozás már 1920 februárjában elrendelte a községek, telepü­lések és településrészek hivatalos nevének revízióját. Az igazgatási és tudományos szakér­tőkből szervezett helynévrevíziós bizottságok történeti, nyelvi és igazgatási szempontokat mérlegelve készítették el javaslataikat. A kárpátaljai helynévrevíziós bizottság 1923-ban Ungváron kezdte meg működését. A Csehszlovák Tudományos Akadémia közreműködésé­vel 1927-ben elkészült javaslatában a kormány 1924. évi rendelete szerint Kárpátalja tele­püléseinek hivatalos neve cseh nyelvű és a cseh nyelv helyesírási szabályait követte, kivé­ve néhány, az ún. demarkációs vonaltól keletre fekvő települést, amelyeknek neve és he­lyesírási formája szlovák. Az idézett 1924. évi kormányrendelet további intézkedése szerint a kárpátaljai helynévrevíziós bizottság megállapította a települések hivatalosan használan­dó orosz (kisorosz) nevét is. A kárpátaljai helynévrevíziós bizottság javaslatait a kormány 1927-ben hagyta jóvá. 11

Next

/
Thumbnails
Contents