Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása 1850–1941 (1991)

ELŐSZÓ

községe Szatmárba ("Satu Mare"), Csanád megye 4 községe Arad megyébe került teljes egészében. Összevonták Temes és Torontál megyéket Temes-Torontál ("Timis-Torontal") néven, két részre bontották viszont Krassó-Szörény megyét ("Cara^" és "Severin"). A járáshatárok már sok megyében lényegesen megváltoztak. Csehszlovákiával osztozott Románia a Felső-Tiszavidéken: Máramaros, Szatmár és Ugocsa megyéken, a később a Szovjetúnióhoz került területek mellett. Magyarországgal osztoztak Bihar, Arad, valamint Szatmár és Torontál megyén is, Jugoszláviával Temes, Krassó-Szörény és ugyancsak Torontál megyén. Két-község a bukovinai Campulung megyéhez került. - 1941-ben a Magyarországhoz visszacsatolt északi részek déli határa Bihar, Kolozs, Maros-Torda, Kis-Küküllő, Udvarhely és Háromszék megyék egyes részeit, egyes helyeken községrészeit vágta ketté. Az északi részen ez csak járási és községi változásokat okozott, de Kis-Küküllő visszacsatolt néhány községe Maros-Torda megyébe olvadt be. A Romániában maradt, déli részek, a több irányból területveszteséget szenvedett ország új közigazgatási rendszerében három provincia (tartomány): Erdély ("Transilvania"), Körösvidék ("Cri^ana") és Bánság ("Banat") területek közt oszlottak meg. A tartományokon belül Torda-Aranyos megye Kolozs megye déli részeivel Kolozs-Torda néven ("Cluj-Turda") egyesült. 1941-ben Magyarországhoz csatolták a fent említett megyei részeken kívül teljes egészében Beszterce-Naszód, Csík, Szilágy megyéket és a Máramaros, Szatmár és Ugocsa megyei részeket. A másik három területnél csak a végső összegezési sorok és kivételesen egyes részterületek nemzetiségi megoszlásának adatai ismeretesek. Két székváros Temesvár és Nagyvárad nemzetiségi adatai azonban rendelkezésre állnak. Néhány más fogalomra utaló megjegyzéstől eltekintünk ugyanúgy, mint ahogy nem adjuk az egyes fogalmi meghatározások definícióit sem, mivel azok az adott népszámlálásokhoz tartozó magyarázatoknál általában megtalálhatók. Budapest, 1990. december .(Dr. Klinger András) elnökhelyettes 7