Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban 1850–1941 (1996)

2. RÉSZLETES ADATOK TELEPÜLÉSENKÉNT (A népesség anyanyelv szerint, 1850—1941) - KRASSÓ-SZÖRÉNY VM.

TISZA-MAROS SZÖGE KRASSÓ-SZÖRÉNY VM. A NÉPESSÉG ANYANYELV SZERINT, 1850-1941 Sorszám A település magyar és román megnevezése Anyanyelv 1850. évi osztrák 1880. 1910. 1930. evi román 1941 . évi Sorszám A település magyar és román megnevezése Anyanyelv 1850. évi osztrák évi magyar 1930. evi román magyar román Sorszám A település magyar és román megnevezése Anyanyelv népszámlálás alapján 1. Bégai járás (folytatás) 21. Nagybodófalva ^ magyar 98,7 97,8 95,0 Bodofalva román — — 0,4 1,1 — 2,6 német — — 0,6 0,8 — 1,4 egyéb — — 0,2 0,3 — 1,0 együtt — — 100,0 100,0 — 100,0 22. Nőrincse magyar 56,7 55,8 54,2 Nevrincea román — 96,1 42,0 43,4 — 44,9 német — 1,4 1,3 0,8 — 0,7 egyéb — 2,5 — — — 0,1 együtt — 100,0 100,0 100,0 — 100,0 23. Radmanócz magyar Rádmánejti román — 95,1 97,4 100,0 — 99,8 német — 1,1 — — — 0,2 egyéb — 3,9 2,6 — — — együtt — 100,0 100,0 100,0 — 100,0 24. Rekettyő magyar — 0,4 0,5 0,3 0,6 Ráchita román — 95,1 97,7 99,3 — 98,6 német — 0,6 0,4 0,1 — 0,3 egyéb — 3,9 1,4 0,3 — 0,5 együtt — 100,0 100,0 100,0 — 100,0 25. Szapáryfalva ^ magyar 96,7 96,8 96,1 Saparifalva román — — 2,6 1,8 — 2,2 német — — 0,3 0,1 — 0,2 egyéb — — 0,4 1,2 — 1,5 együtt — — 100,0 100,0 — 100,0 26. Vásáros magyar 33,3 32,6 28,4 Tárgovijte román — 95,8 62,6 61,1 — 63,5 német — 0,8 0,9 0,2 — 1,6 egyéb — 3,4 3,2 6,1 — 6,5 együtt — 100,0 100,0 100,0 — 100,0 27. Zsuppány magyar — _ 2,6 0,6 0,5 Jupani román — 96,1 91,5 97,0 — 87,4 német — 0,9 1,4 1,9 — 2,1 egyéb — 3,0 4,5 0,6 — 9,9 együtt — 100,0 100,0 100,0 — 100,0 Összesen magyar 1,0 23,6 19,9 18,1 román — 93,0 70,9 75,5 — 76,8 német — 2,2 4,0 3,8 — 3,3 egyéb — 3,8 1,4 0,8 — 1,9 együtt — 100,0 100,0 100,0 — 100,0 2. Boksánbányai járás 1. Barbos magyar 0,6 0,5 Bárbosul román — 96,3 95,2 99,6 — 95,2 német — 0,6 1,4 0,4 — 0,3 egyéb — 2,6 2,9 — — 4,5 együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 1) 1895-ben alakult Bálincz, Gutonya és Klicsó községek területéből. 2) 1881-ben alakult Szilha község területéből (7. Lugosi járás). 163