A Délvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1998)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatásával - az új szemléletmódnak megfelelően - mód nyílott arra, hogy a történelmi Magyarország településeinek anyanyelvi, illetve nemzetiségi összetételét a népszámlálási adatok alapján, idősorokat tartalmazó kiadványokban mutathassuk be. így került sor 1991-ben az első, Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása (1850-1941) című, 534 oldal terjedelmű kötet kiadására. Ezt követte A Felvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása (1880-1941) című, 656 oldal terjedelmű, és Kárpátalja településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai (1880-1941) című, 263 oldal terjedelmű kötet kiadása. Az Erdélyről kiadott első kötet százalékos megoszlásokat nem tartalmazott, ezt később egy külön kötetben jelentettük meg, a további kötetek már százalékos adatokat is tartalmaznak. Jelen kiadványunk a sorozat folytatásaként a Délvidék településeinek etnikai összetételét korábbi népszámlálásokra alapozva dokumentálja nemzetiség, illetve anyanyelv szerint. A terület megjelölésére a XIX. század végén honosodott meg a Délvidék szó használata. Azt a tájat, az egykori déli "végvidéket" körvonalazta, amely a török pusztítás után szervezett állami telepítéssel, magánosok igyekezetével, spontán bevándorlók tömegével vált ismét emberlakta területté. A sorozat következő kötete Burgenland településeinek nemzetiségi, illetve anyanyelvi adatait bemutató kiadvány lesz, majd a mai Magyarország településeinek nemzetiségi, anyanyelvi adatait tartalmazó kötettel lesz teljes a történelmi Magyarország nemzetiségi, anyanyelvi összetételét bemutató sorozat. Ez a kötet három - 1880., 1910. és 1941. évi - magyar és két - 1921. és 1931. évi jugoszláv népszámlálás adatait tartalmazza. Az adatok helyes, torzításmentes értelmezése és felhasználása megkívánja, hogy az alapul vett népszámlálások leglényegesebb fogalmi, tartalmi és szervezeti jellemzőit, definícióit összefoglaljuk, annál is inkább, mert eltérő és módosuló népszámlálási fogalmak, meghatározások, változó településnevek és -határok, közigazgatási, területi átszervezések akadályait kellett legyőznünk munkánk során. Meg kell említeni, hogy a sorozat kötetei közül éppen e kötet adatainak összeállítása jelentett legtöbb problémát, ezért külön fejezetben foglalkozunk a módszertani ismertetéssel. A módszertani ismertetésben rövid áttekintést adunk 7