A Délvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1998)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

A települések magyar anyanyelvű népességének arányait feltűntető idősorok igen karakterisztikusak. 1880 és 1910 között minden csoportban növekszik a hányados, kivéve azokat a községeket, amelyekben nem élnek magyar anyanyelvűek. 1910 és 1921 között minden csoportban csökkennek az arányszámok, kivéve azokat a községeket, amelyekben nem élnek magyarok. 1921 és 1931 között már változatosabb az arányszámok módosulása, valószínűleg a hiányoknak és a második közigazgatási területi reformnak betudhatóan. A 20 százaléknál nagyobb magyar anyanyelvű települések aránya azonban tovább csökken, ugyanúgy mint a 10 százaléknál kisebb magyarságú községek aránya. Az arányszámok járásonkénti idősorai is hasonló tendenciát tükröznek. Az 1920. évi határkorrekció figyelembevétele Az 1880., 1910. és az 1941. évi magyar népszámlálások adatait az azonos területre vetített népességszám meghatározására törekedve kismértékben ugyan, de korrigálnunk kellett. Egyrészt azért, mert a két országot elválasztó, 1919. szeptember 10-én Saint Germain-ben kijelölt határvonalat az 1920. június 4-én parafált trianoni okmány némileg módosította, mintegy 300 km

2-el és 32 ezer fővel csökkentve a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolandó területet. Másrészt azért, mert a végleges határok több település területét megosztották, rendszerint külterületi lakottrészeket át-, illetve át nem csatolva. A teljes települést érintő módosítást a kötet összeállításakor figyelembe vettük, külterületi lakottrészeket érintő határkorrekció miatti népességnövekedést vagy csökkenést viszont nem tartalmazzák sem a településenkénti, sem az összesítő táblázatok. A külterületi korrekció az 1880. évi táblázatokban összességében 283, az 1910. évi adatoknál 5748 fő csökkenést, az 1941. adatoknál pedig 2674 fő növekedést jelentene, ugyanakkor az egyes települések anyanyelv szerinti összetételében számottevő módosulást nem okozna. 23