A Délvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai 1880–1941 (1998)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

(anyanyelvi) adatait. Ez a mind ez ideig publikálatlan forrás az 1910. évi magyar közigazgatási beosztás rendjében sorolja fel az 1913. évi Helységnévtár településneveit, illetve a falvak és a városok magyar, német, "szerb-horvát és egyéb délszláv", valamint az "egyéb" anyanyelvű lakosságának számát. Sajnos a Kéziratos Közlemények adatsorai hiányosak. Vas és Zala megye településeinek 1931. évi nemzetiségi adatait nem tartalmazzák. Más megyékből is hiányzik néhány település nemzetiségeinek részletezése (becslésünk szerint az 1931. évi magyar anyanyelvűek száma 20-25 ezer fővel több a táblázatainkban megadott létszámnál). A Statisztikai Kéziratos Közlemények esetenként közli az 1921. és az 1931. évi népszámlálást megelőző közigazgatási reform községegyesítéseit, községalakításait is. Zala és Vas megye azonban hiányzik. Feltételezhető, hogy a Kéziratos Közlemények hiányait egyrészt az 1910. évi hivatalos magyar helynevek jugoszláv helynevekkel való azonosítási nehézségei okozták. Az 1926-ban kiadott "Magyarország Helységnévtára" c. hivatalos kiadvány bevezetője ugyanis hangsúlyozza, hogy "a szerb-horvát-szlovén Királysághoz csatolt egyéb területrészeknél a mai hivatalos elnevezések megállapítása nehézségbe ütközött". Sajnos kötetünk készítése során az 1926. évi Helységnévtárban szereplő jugoszláviai helységnevek jelentős részét mi sem találtuk meg az 1921. és az 1931. évi jugoszláviai népszámlálás köteteiben. Ha a települések magyar és jugoszláv neveit bizonyossággal azonosítottuk, akkor a jugoszláviai 1931. évi népszámlálás egyéb publikációit felhasználva feljegyeztük a települések összlélekszámát, még akkor is, ha nem rendelkeztünk a nemzetiségi adatokkal. A települések neveinek, a községek egyesítésének, létesítésének megállapítása során egyéb forrásműveket is felhasználtunk. Az 1921. és 1931. évi jugoszláviai népszámlálást megelőzően igen jelentős közigazgatási területi reformot hajtottak végre. 1921-ben a Királyság hét kerületre oszlott, 1951-ben pedig - Belgrád főváros körzetén kívül - kilenc bánságra. A regionális jellegű területi reformok együtt jártak a kisebb, alárendelt közigazgatási egységek, körzetek, járások (pokrajina, okreg, srez) számának, területének módosulásával. Kiemelendő, hogy az 1931. évi bánsági beosztás szerint a Dunai bánság 61 járásra oszlott, de ugyanezen a területen 1921-ben csak 56 járás működött. A területi közigazgatási reformok másik jellemző, sajnos nem kevés problémát okozó vonása, hogy a lakotthelyeket - korábban esetleg önálló településeket - közigazgatási egységekké, közösségekké (opátina) alakították, illetve ezeknek az egységeknek a számát - összevonásokkal erőteljesen csökkentették. 1921-ben a Királyság népszámlálási kiadványa még 6575, 1931-ben azonban már csak 4645 közigazgatási egység (opétina) adatait közölte. Igen jellemző, hogy 1921-ben