A Szovjetunió népessége az 1989. évi össz-szövetségi népszámlálás adatai alapján (1992)

5. Nemzetiségi összetétel

5.1 A NÉPESSÉG NEMZETISÉG, ANYANYELV ÉS NYELVISMERET SZERINT (folytatás) Anyanyelvének tekinti nemzetiségének nyelvét Második nyelvként jól beszél Nemzetiség A nemzetiségi népesség létszáma (ezer fő) Anyanyelvének tekinti nemzetiségének nyelvét oroszul más Szovjetunióbeli nyelven a nemzetiségi népesség százalékában Krimi tatár 272 92,6 76,1 8,0 Táti 31 71,9 64,1 13,3 Török 208 91,1 40,3 30,6 Tuvai 207 98,5 59,2 0,3 Udi 8,0 85,7 51,3 27,3 Udmurt 747 69,7 61,3 7,1 Ujgur 263 86,6 58,3 10,8 Vepsze 13 50,9 49,0 16,7 Vietnami 3,4 96,4 53,1 0,8 Zsidó 1378 11,1 10,1 29,2 Hegyi zsidó 19 75,8 54,8 16,7 Grúz zsidó 16 90,9 46,4 4,6 Középázsiai zsidó 36 65,2 50,6 17,0 Egyéb nemzetiségek 32 31,0 23,5 H,5 Összesen 285743 92,7 24,3 5,3 A két legutóbbi népszámlálás közötti időszakban az 1979. évi 93,1 \-ról 1989-ben 92,7 \-ra csökkent azoknak a száma, akik saját nemzetiségi nyelvüket tekintik anyanyelvüknek, vagyis a más nemzetiségi nyelven beszélők száma nőtt 6,9 %-ról 7,3 \-ra. Legelterjedtebb nyelv az orosz, az orosz nyelvet anyanyelvének nevezte 163,5 millió ember (1979-ben 153,5 millió), ezek közül 144,8 millió orosz és 18,7 millió más nemzetiségű. Második beszélt nyelvként 69 millióan írták be az oroszt összesen (1979-ben 61,3 millióan). Az 1989-es népszámlálásnál tehát oroszt 232,5 millió ember vagyis az ország össznépességének 81,4 h-a tekintette anyanyelvének vagy második nyelvnek (1979. évben 81,9 h). Sokan beszélik ezenkívül az ukránt, a beloruszt, az üzbéget és a Szovjetunió népeinek több más nyelvét. 29