AZ 1930. ÉVI ROMÁN NÉPSZÁMLÁLÁS anyanyelvi /nem nemzetiségi/ adatai (1940)
Torda-Aranyos vármegye
/ A- anyó s gyár e s i/C arnp iaTurzii/ járás. - 101 Sor- Xözség neve románul 3magyarul Összes Román Magyar ITénet anyanyelvű 1930-ban :am lakosság 5. 6. 7. 8. 9. 10, 11. 12. 13. 14. 15. 16 C 17. 18. 19. Ceanul-Mare Mezőcsán Cooc - Llezőkók Gligoresti - Sóss;entmárton ° / Gura~Ariesului«~ Vajdaszeg Iacoöeni - Mezőszentjakab Inoc ~ Inakfalva Luna - Aranyoslóna Lunca-Iíuresulu! - Székely1 kocsárd Lun c an i - G e r endker e s zt úr Poiana - Aranyospolyán R&zboeni~Cetate » Székelyföldvár Tritenii-de-Jos Alsódetrehem Tritenii--de-Sus - Felsődetrehem Unirea - Harosveresmart l/ Urca - Mezoőrke Viisoara - Aranyosegerjegy Összesen: % 3.203 1.176 609 584 964 382 1.791 1.778 1.348 1.405 1.439 1.769 1.317 2,960 1.143 2.919 1.170 605 561 905 370 1.680 553 1,066 1.671 973 1.334 1.106 1.666 254 3 4 10 23 12 13 557 1.184 620 679 659 358 92 334 1.521 36 1.739 32.252 21.280 66,0 9.736 30.2 122 0.4 IV „ A1 s ó .i árai /1 ara / .i ár ás . lo Agrip Ruhaegres 838 838 — 2. Baisoara - Járahánya 958 923 24 2 3.: Borz-esti - Berkes 713 695 17 4. Buru - Borrév 527 320 7 5. Cacova-Ierii ~ Aranyosivánf alva 1 .091 1.088 6. Fagetul-Ierii -« Bikalat 595 590 7» Filea~de-Jos - Alsófüle 743 738 5 8 . Filea-de-Sus - Felsőfüle 406 406 — 9 0 Hajdate - Easadát 921 914 10. lara - Alsójára 1 .954 1.088 714 11 11. Lita - Oláhléta 744 738 6 12.. Litenii-de-Sus Magyarléta 610 3 607 13. Magura-Ierii - Járamagura Muntele-Baisorii - Bánya273 272 1 14. Magura-Ierii - Járamagura Muntele-Baisorii - Bánya1 havas 986 986 15.. Montele-Filii - Uj község 274 274 16. Ocolisel - Felsőaklos 384 384 17. Padureni - Magyaroság 398 397 1 18. Plaiuri « Tordahagymás 587 587 19. Pruni s - Magyarsz i1vá s 357 357 20. Sacel' - Havasasszonyfalva 886 873 21. Surduc - "Járászurdok 539 535 2 22. Schiopi - Tordaegres 801 801 23. §utu - Sütmeg 5 490 486 24. Valea-Ierii - Uj község 912 858 42 3 Összesen: 16.785 15.151 1.42(f" ~ lT" lo 90.3 8.5 0.0 I/"" E község a román impérium alatt valószinűleg egyesült Pelvinc községgel Unirea néven.
