1857. ÉVI ERDÉLYI NÉPSZÁMLÁLÁS (1992)

AZ 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS

A 0—5 évesek és 60 éven felüliek aránya Magyarországon, 1857 0—5 éves koní 60 ívnél idősebb férfiak nök férfiak nSk aránya % Erdély 16,2 15,9 6,2 5,2 Magyarország (Ot kerület) 17,7 17,0 4,8 4,2 Szerb Vajdaság 19,1 18,7 3,6 3,4 Katonai Határőrvidék 17,8 17,8 3,5 3,0 Horvátország 15,6 15,2 3,8 3,3 Együtt 17,5 16,9 4,7 4,1 A bemutatott arányok azt tükrözik, hogy Erdélyben ebben a korszakban még viszonylag magas volt a termékenység — legalábbis nyugat-európai viszonylatban. A 14 éven aluliak aránya ugyanis ugyanebben az időben Hollandiában 32,5, Belgiumban 30,3, Svédországban 33,5, Franciaországban pedig 27,1% — Erdélyben pedig 34,6%. Ugyanakkor azonban a gyermekek arányának alacsony volta az erdélyi termékenység országon belüli mérsékeltebb színvonalát érzékelteti. Nincs okunk továbbá azt feltételezni, hogy Erdélyben a halandósági viszonyok kedvezőbbek voltak mint az ország más, esetleg gazdasági, társadalmi és egészségügyi tekintetben fejlettebb régióiban. Egyébként a korcsoportok nemenkénti aránya is azt sugallja, hogy a 60 éven felüliek magas arányát elsősorban a nők korbevallásának pontatlansága idézte elő. Nem feltételezhető ugyanis, hogy a 40 évnél idősebb nők halandósága jóval kedvezőtlenebb lett volna mint a férfiaké. A kerületek kormegoszlása között nincsen jelentős különbség. Mégis szembetűnő, hogy a Besztercei, Brassói és Szebeni kerületben a legalacsonyabb; a Gyulafehérvári, Kolozsvári és Szilágysomlyói kerületben pedig a legmagasabb a 0—5 éves korúak aránya. A kerületeken belül az evangélikus többségű járásokban és két Székelyudvarhelyi járásban — Csíkkozmás és Csíkkeresztűr — a legalacsonyabb a 0—5 éves korú gyermekek aránya. A görögkeleti és görög katolikus vallási többséget felmutató járásokban és két Marosvásárhelyi járásban — Mezőmadaras és Mezőzáh — ezzel szemben a legmagasabb a 0—5 évesek aránya. Nem állítható teljes határozottsággal, hogy az idézett mutatók a termékenység területi különbségének kielégítő mérőszámai. A feltüntetett arányszámokban többek között a területileg eltérő csecsemőhalandóság és a számbavehető női korcsoportok eltérő összetétele is szerepet játszik. Mégis űgy véljük, hogy az idézett arányok megközelítik a termékenység regionális különbségeit, annál is inkább, mert a későbbi, pontosabb fertilitást mérő mutatók területi részleteivel is egybevethetők. (Lásd a járások honos népességének kormegoszlását bemutató térképet.) <ii 13