1850. ÉVI ERDÉLYI NÉPSZÁMLÁLÁS (1994)

BEVEZETÉS

Erdély területi felosztása az 1850. évi népszámláláskor ott változtattunk, ahol a Székelyföldön vagy más magyarlakta területeken a magyar helyneveket indokolatlanul német előtaggal (Ober, Unter, Klein, Gross) látták el, vagy a magyar helyesírás szabályait megváltoztatták (s helyett sch-t, cz helyett tz-t írtak vagy a hoszszú magánhangzókat kettőzéssel helyettesítették). A kötet végén levő helynévmutatóban az eredeti névalakok betűrendjében az utolsó magyar és a mai román elnevezést is közöljük, így a helységek mindenkor azonosíthatók. Az adatközlés az alkörzetek helységneveinek betűrendjében halad, az eredeti forrás esetleges kisebb következetlenségeit kiküszöböltük. Az adatok közreadásánál híven követtük a népszámlálás időpontjában fennálló területi beosztást. Ez jelentős mértékben eltért mind a korábbi és későbbi megyebeosztástól, mind a Bach-korszak által 1854-ben bevezetett területrendezéstől. í. Az akkor létesített 10 kerülettel szemben a népszámlálás időpontjában 5 katonai kerület (Militar District) volt, éspedig a Gyulafehérvári, Kolozsvári, Nagyszebeni, Rettegi és Udvarhelyi. A Nagyszebeni kerülethez tartozott Fogaras-vidék, amelyet olykor Filial-Districtnek neveznek, továbbá a közbeékelődő kolozsvári kerülettel elválasztott besztercei és szászrégeni körzet is 17 Minthogy az eredeti anyagban külön szerepelt, megtartottuk az X. és II. román határőrezred önállóságát. Helységei a nagyszebeni kerület után következnek, ahová 1851-ben bekövetkező végleges megszűnésük után kerültek. Megjegyzendő, hogy míg a II. román ezred lakosságát teljes egészében katonai népességnek vették, az I. román ezred 18 helységei néhány kivétellel vegyesen polgári és katonai népességből állottak és ennek megfelelően ket helyen szerepeltek: polgári népességük a Fogaras- és Hunyad-vidék alkörzetekben, katonai népességük az ezred helységeinél. Teljes népességüket tehát a két adat összeadásával kapjuk. Fontos még annak hangsúlyozása, hogy az egykori Partium részei (északon Közép-Szolnok és Kraszna megye, valamint Kővár-vidék, délen az egykori Zaránd megyéből a körösbányai körzet) 1850-ben Erdélyhez tartoztak, területe megegyezett a József-korival. Táblázatainkban a kerületek, körzetek és alkörzetek nevét magyar nyelven közöltük. Erdély közigazgatási beosztása és a népszámlálás anyagának ehhez igazodó tagolódása eszerint 1850-ben a következő volt. (Lásd a mellékelt térképet is.) I. GYULAFEHÉRVÁRI KATONAI KERÜLET 1. BALÁZRF.VLVAT KÖRZET Buzásbet.enyői alkörzet Désfalvai alkörzet Girbói alkörzet Kükül.iővári alkörzet Marosújvári alkörzet Obrazsai alkörzet 2. DÉVAI KÖRZET Batizi Branyicskai Dévai Dobrai Kéméndi Marosillyei alkörzet alkörzet alkörzet alkörzet alkörzet alkörzet 11