1996. ÉVI MIKROCENZUS Termékenységi adatok (1999)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
évtizedenként 10-10 százalék körüli értékre tehető. Az 1980-as években a mutató csökkenése valamivel kisebb mértékű volt, mert éreztették a hatásukat azok a kormányintézkedések, amelyek a szülési kedv növekedésének irányában hatottak. Ezt a tendenciát mutatták a népmozgalmi statisztikának az évtized közepén mért 16-18 ezrelékes élve születési arányszámai is. Az 1980-as évtized végi arányszámok már egyre jobban jelezték, hogy az átmeneti emelkedést további csökkenő tendencia fogja felváltani. Az utóbbi alig több mint másfél évtizedben a mutató mélypontra került, és így annak rohamos csökkenése napjainkra gyakorlatilag megállt. Az 1920. évi népszámlálás adatai szerint a házas nők 42 százaléka szült négy vagy több gyermeket. Ezzel szemben 1996-ban ugyanez az arány már alig volt több mint 5 százalék. Ezzel párhuzamosan a háromnegyed évszázad alatt a két gyermeket szült házas nők aránya megnégyszereződött. Napjainkban majdnem minden második házas nőnek két gyermeke van. Az özvegy családi állapotú nők termékenységének alakulása nagyjából a 2-3 évtizeddel ezelőtti házas nők termékenységi mutatóinak változásait tükrözik. Ennél a családi állapotnál a népszámlálási adatok - az idősebb korosztályok túlsúlya miatt - a befejezett termékenységet tükrözik. A házasok és az özvegyek termékenységi mutatóinak csökkenésével szemben 1970 óta nagyon kis mértékben ugyan, de emelkedett az elváltak és a hajadonok termékenységi rátája. Míg például 1970-ben száz elvált nőre 149 élve született gyermek jutott, addig 1996-ban már 169. A hajadonoknál ugyanezen időszak alatt a mutató értéke 11-ről 14-re emelkedett. Az elváltak aránya 1970. évi 3,8 százalékról, 1996-ra 8,3 százalékra emelkedett. Fél évszázaddal ezelőtt az elvált nők többsége gyermektelen volt, napjainkra már körükben is a kétgyermekesek száma vált dominánssá. A hajadonok körében is egyre többen vannak a két vagy több gyermekes anyák. Az utóbbi jelenség hátterében az élettársi közösségek egyre növekvő száma áll. A nők termékenységének alakulása családi állapotonként 100 Ev házas hajadon özvegy elvált nőre jutó élve született gyermek 1920 362 477 1930 327 1949 257 366 133 1960 232 18 337 151 1970 201 11 278 149 1980 189 12 242 151 1990 188 13 230 164 1996 186 14 217 169 A termékenységnek az utóbbi fél évszázad alatt bekövetkezett visszaesését egyértelműen mutatja, hogy a 30 éven felülieknél minden korcsoportban évtizedről évtizedre csökkent az átlagos gyermekszám. A 20-29 évesek átlagos termékenységi mutatói az 1970-es évek elejéig szintén fokozatosan csökkenő, majd az 1980-as évek kezdetéig - a kedvező lakásrendeleteknek, a gyermekgondozási segély kiterjesztésének hatására - emelkedő tendenciát mutattak. Az ezt követő években a korcsoporton belül visszaesés következett be a mutató alakulásában. A 15-19 évesek körében 1960 óta folyamatosan emelkedik a 100 házas nőre jutó élve született gyermekek száma. Az elmúlt közel négy évtized alatt a szülőképes korban levő nők körében fokozatosan csökkent a gyermektelen és az egy gyermeket szült nők hányada, és emelkedett a két 22
