A nyugdíjkorhatár körüli népesség munkaerőpiaci helyzete 1994-ben (1996)
II. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - Az 50 éves és idősebb aktív keresők további munkavállalási szándéka és munkahelyi veszélyeztetettsége
Az 50 éves és idősebb nők körében - érthető módon - még kisebb arányú az önálló vállalkozás indítására irányuló törekvés, mint a férfiaknál. A tervezett munkaidővel kapcsolatos kérdésre a nők jelentős hányada - közel kétötöde - szintén bizonytalan választ adott. Azok, akik ebben a kérdésben már kialakítottak valamilyen álláspontot, viszonylag nagy arányban választották a havi 70 órás vagy annál rövidebb munkaidőt. A munkavállalási szándékokat összefoglalóan úgy értékelhetjük, hogy a nők a férfiakkal ellentétben inkább törekedtek arra, hogy több szabadidővel rendelkezhessenek, és idejüket rugalmasabban használhassák fel, akkor is, ha a nyugdíjba vonulásuk után munkát kívánnak vállalni. Ebben nyilvánvalóan gyakran szerepet játszott az a körülmény, hogy a családdal, háztartással összefüggő tennivalók időigényét inkább szem előtt kellett tartaniuk. Mindenesetre lényeges momentum, hogy az 50 éves és idősebb nők egy része nyugdíj után is hajlandó tapasztalatait társadalmi közegben hasznosítani. Különösen áll ez a diplomásokra, akiknek közel egyharmada a korhatár után is szeretne munkát végezni. A nyugdíj utáni munkavállalási törekvések természetesen még számos aspektusból értékelhetők. A lényeges azonban, hogy a nyugdíjasként is keresőtevékenységet folytatni szándékozók - akiknek köre az előbbiek szerint egyébként is meglehetősen szűk - valamilyen formában lehetőséget kapjanak tapasztalataik értékesítésére, ami társadalmi-gazdasági szempontok szerint is hasznos lehet. E kérdést természetesen a nyugdíjkorhatár tervezett változtatása is befolyásolhatja, minthogy az egyes érintett évjáratokba tartozók aktív kereső tevékenysége ezáltal mostani szándékuktól függetlenül is meghosszabbodhat. 35
