A nyugdíjkorhatár körüli népesség munkaerőpiaci helyzete 1994-ben (1996)

II. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - Az 50 éves és idősebb aktív keresők további munkavállalási szándéka és munkahelyi veszélyeztetettsége

részvénytársasági formában stabilizálódhattak, miáltal a dolgozók biztonságérzete is megerősödhetett. Az 50 éves és idősebb aktív keresők személyes veszélyeztetettsége a munkáltató dolgozói létszáma és nem szerint Munkáltató dolgozói létszáma Összesen Nem veszélyeztetett Veszélyeztetett Ebből: állásvesztés Férfi Megoszlás személyes veszélyeztetettség szerint 1-2 3-9 10-20 21-100 100-nál több Összesen 29 970 20 450 22 474 83 925 123 263 280 082 99,5 90.0 71,7 79,4 82.1 82,9 0,5 10,0 28,3 20,6 17,9 17,1 6,7 16,7 16,7 15.5 13.6 Megoszlás a munkáltató dolgozói létszáma szerint 1-2 10,7 12,8 0,3 3-9 7,3 7,9 4,3 3,6 10-20 8,0 6,9 13,3 9,8 21-100 30,0 28,7 36,1 36,6 100-nál több 44,0 43,6 46,1 50,0 Összesen 280 082 232 219 47 863 38 224 Nő Megoszlás személyes veszélyeztetettség szerint 1-2 13 767 96,3 3,7 2,9 3-9 11 848 87,7 12,3 3,8 10-20 21 625 90,2 9,8 1,3 21-100 68 553 82,5 17,5 15,0 100-nál több 64 097 89,1 10,9 9,9 Összesen 179 890 87,2 12,8 9,9 Megoszlás a munkáltató dolgozói létszáma szerint 1-2 7,7 8,5 2,2 2,2 3-9 6,6 6,6 6,3 2,5 10-20 12,0 12,4 9,2 1,6 21-100 38,1 36,1 51,9 57,9 100-nál több 35,6 36,4 30,3 35,7 Összesen 179 890 156 813 23 077 17 740 A létszám-kategóriák szerinti differenciáltság a nőknél nagyjából és egészében hasonló módon érvényesült, bár a tendenciák kevésbé voltak konzekvensek. A munkahelyi veszélyeztetettség természetesen számos aspektusból vizsgálható. Bizonyosra vehető azonban, hogy itt a különbözően ható tényezők komplex hatásával kell számolni. A minta nagysága némely vonatkozásban határt szab az egzakt, részletekbe menő vizsgálatoknak. 31