A nyugdíjkorhatár körüli népesség munkaerőpiaci helyzete 1994-ben (1996)

II. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - Az 50 éves és idősebb aktív keresők további munkavállalási szándéka és munkahelyi veszélyeztetettsége

Az 50-54 éves nők veszélyeztetettségi mutatója a férfiakénál jóval kedvezőbb volt: a veszélyeztetettek együttes aránya náluk csak 13,1 százalékot tett ki, míg az említett korcsoporthoz tartozó nőknek mindössze egytizede (10,2 százalék) számolt be az állásvesztés veszélyéről. Az 50 éves és idősebb aktív kereső nők személyes veszélyeztetettsége korcsoport szerint Összesen Nem veszélyeztetett Veszélyeztetett Ebből: Korcsoport Összesen Nem veszélyeztetett Veszélyeztetett állásvesztés Megoszlás személyes veszélyeztetettség szerint 50-52 éves 53-54 éves 55-X éves Együtt Összesen 115 389 47 596 162 985 16 905 179 890 83,5 95,4 86,9 89,3 87,2 16,5 4,6 13,1 10.7 12.8 13,2 3.1 10,2 6.2 9,9 Megoszlás korcsoport szerint 50-52 éves 64,1 61,4 82,7 85,9 53-54 éves 26,5 29,0 9,5 8,3 Együtt 90,6 90,4 92,2 94,1 55-X éves 9,4 9,6 7,8 5,9 Összesen 179 890 156 813 23 077 17 740 Különösen szembetűnő az 53-54 éves nők alacsony veszélyeztetettségi érzete a hasonló korú férfiakéhoz képest. Az e korcsoportba tartozó nőknek 4,6 százaléka érezte magát veszélyeztetettnek, és 3,1 százalékuk tartott állásvesztéstől. (Az 53-54 éves férfiaknál e két mutató értéke 16,1, illetve 14 százalék volt.) A két nem közötti jelentős eltérésben szerepet játszhat az a körülmény, hogy az ilyen korú nők már úgyis nyugdíjba készülnek. A nők viszonylag mérsékelt munkahelyi veszélyeztetettsége összhangba hozható azzal a körülménnyel, hogy a munkaképes korú nők munkanélküliségi rátája - a vizsgált korcsoportot is ide értve - általában alacsonyabb a férfiakénál. A veszélyeztetettség mértékét befolyásoló lényeges tényező lehet az iskolázottság és a szakképzettség szintje. Elvben feltételezhető lenne, hogy a kvalifikált, vagy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező réteghez tartozók nagyrészt biztonságosabb helyzetben vannak, mert éppen a piacgazdaság körülményei között a gyakorlatban hasznosítható szakmai ismeretek felértékelődésével lehet számolni. A felmérés eredményei ezt csak részben támasztják alá. A férfiak körében ugyanis a legveszélyeztetettebbnek a befejezett középfokú szakmunkásképző iskolai, szakiskolai, valamint a középiskolai végzettséggel rendelkezők minősültek. E két kategóriába tartozóknak egyötöde tekintette magát veszélyeztetettnek, és egyhatoda számolt munkahelyének elvesztésével. Egyedül az egyetemi, főiskolai diploma védő hatása mutatható ki: a diplomásoknak egy nyolcada volt veszélyeztetett, és egytizede tartott munkahelyének elvesztésétől. 25