A nyugdíjkorhatár körüli népesség munkaerőpiaci helyzete 1994-ben (1996)

IV. AZ ADATFELVÉTEL MINTÁJA, AZ ADATOK MEGBÍZHATÓSÁGA

ismérvek esetén, amelyek a korrekciós eljárásban nem játszottak szerepet, és mind a két mintából becsülhetők (pl. gazdasági aktivitás), ugyanannak a létszámadatnak a próbafelvételből, illetve az 50 éves és idősebbek mintájából származó becslései között már nagyobb eltérés is mutatkozhat, azonban még ez az eltérés is a mintavételi hiba határain belül helyezkedik el. Az adatok mintavételi hibája A mintavételi és a becslési eljárásról mondottakhoz hasonlóan a mintavételi hiba vonatkozásában is „A népesség és a lakások száma és összetétele, 1995" c. kiadványra utalunk, amelynek a módszertannal foglalkozó részében megtalálható az alábbiak részletesebb kifejtése. Az adatok megbízhatóságára vonatkozó információink a mintavételi hiba becsült értékére vonatkoznak. A nem mintavételi hiba behatárolására - pl. modellek segítségével - a hazai gyakorlatban viszonylag ritkán kerül sor, érdemes viszont megjegyezni, hogy az 50 éves és idősebbek felvételében az ilyen jellegű hibák (pl. a torzítás) feltehetően nem jelentősek. Ennek a feltevésnek az az alapja, hogy a tapasztalatok szerint a hazai lakossági felvételekben az 50 éves és idősebbek jobb válaszadók, mint a fiatalkorúak, és a feltett kérdések többsége nem tartozott a szenzitív kérdések közé. Mintavételi hibán a hazai gyakorlatnak megfelelően a becsült adatok szórásának 1,96-szorosát értjük, amelynek segítségével 95 %-os valószínűségi szinthez tartozó konfidenciaintervallumot határozhatunk meg a becslésekre vonatkozóan. A becsült adatok szórását az ún. jackknife-technika segítségével határoztuk meg, amit általában akkor alkalmaznak, ha a minta bonyolultsága miatt a szórást nem lehet hagyományos, analitikus eszközök segítségével becsülni. A számításokat a VPLX-programcsomag segítségével bonyolítottuk le, amelyet Róbert E. Fay, a US Bureau of the Census neves statisztikusa dolgozott ki. A jackknifemódszerrel becsült szórások nem tükrözik azt a körülményt, hogy az 50 éves és idősebbek felvételéből származó létszámadatok némelyike a mintasúlyok meghatározásánál alkalmazott korrekciós eljárás következtében mentes a mintavételi hibától, ugyanis megegyezik a neki megfelelő, továbbszámított népességszámmal. Ennek megfelelően a mintavételi hibára kapott eredményeink általában a tényleges érték felső becslésének tekinthetők. Az alábbiakban szemelvényszerűen bemutatott mintavételi hibák közül nem kevés utal jelentékeny bizonytalanságra, így pl. az 54 313 munkanélkülihez tartozó 17,33 %-os mintavételi hiba már kellő óvatosságra int az adatok felhasználásának tekintetében. Az esetenként számottevő bizonytalanságnak az az oka, hogy a több mint 3 148 000 személy adatai egy 12 098 személyből álló mintából származnak, és ezért egy-egy részcsoporthoz már csak meglehetősen kis elemszámú részminta tartozik. 115