1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Háztartások, családok
A háztartások korösszetétele A népesség öregedési folyamatának következményeként megváltozott a háztartásban élők korösszetétele is. 1980 és 1996 között a csak fiatalkorú (30 évesnél fiatalabb) személyekből álló háztartások hányada közel egyharmadával, 12 százalékról 8 és fél százalékra esett vissza, a csak 60 évesekből vagy idősebbekből állóké viszont ugyanezen időszak alatt — 6 százalékpontos növekedéssel — 24 százalékra emelkedett. Csekély mértékben nőtt a fiatal- és középkorúakból álló háztartások hányada, míg a háromgenerációs háztartásoké jelentősen, csaknem 3 százalékponttal, 5 százalékra esett vissza. Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy jelenleg minden huszadik háztartás olyan, ahol fiatal-, közép- és öregkorú személyek élnek együtt. A háztartások a háztartásban élők korösszetétele szerint, 1980—1996 Százalék Ev Összesen Csak fiatalközépöregFiatal- és középFiatalKözépFiatal-, középes oregkorú személlyel 1980 1990 1996 100,0 100,0 100,0 12,0 9.4 8.5 15.7 16.8 15,9 17,8 21,1 24,1 36,0 36,3 37,2 2,2 1,8 1,4 8.7 8,9 7.8 7,7 5,7 5,0 Jelenleg Magyarországon a háztartások több mint felében (52 százalékukban) él legalább egy fiatalkorú személy. Ez az arány 1980 óta közel 6 százalékponttal esett vissza, és a csökkenés túlnyomórészt a nyolcvanas években következett be. 1980-ban a fiatalok vagy a fiatalok is alkotta háztartások részesedése az összes háztartáson belül még 58 százalék volt, 1990ben azonban már csak 53, 1996 áprilisában pedig ennél is kevesebb, 52 százalék. A változások hátterében egyrészt a népesség korstruktúrájában végbement kedvezőtlen változások, a népesség öregedése, másrészt pedig a háztartások korösszetételének homogénebbé válása mutatkozik meg. Ez utóbbi változás azonban nem egységesen jelenik meg a különböző korösszetételű háztartások esetében. A csak fiatalkorúakból álló háztartások aránya az elmúlt 15 évben folyamatosan, 3 és fél százalékponttal mérséklődött. Ugyanilyen arányban esett vissza azoknak a háztartásoknak az aránya is, amelyekben a fiatalok mellett időskorú személy is élt, miközben a fiatalok és középkorúak alkotta háztartásoké csekély mértékben, valamivel több mint 1 százalékponttal emelkedett. Lényegében nem módosult a csak középkorúak alkotta háztartások részesedése, ugyanakkor a csak 60 évesekből vagy idősebbekből állóké mind 1980 és 1990 között, mind 1990 óta 3-3 százalékponttal emelkedett, vagyis az éves átlagos arányemelkedés az utóbbi években magasabb volt, mint a nyolcvanas években. E mutató is jól jelzi a népesség öregedési folyamatát. Jelenleg a háztartások közel egynegyedében csak időskorú személy él. A csak fiatalkorúakból álló háztartások arányának visszaesésében a népesség korstruktúrájának kedvezőtlen alakulása mellett minden bizonnyal szerepet játszik a házasságkötési kor folyamatos kitolódása, aminek következtében a fiatalok tovább maradnak szüleikkel. Ezt igazolja a fiatal- és középkorú személyekből álló háztartások hányadának a növekedése is. 83